3. Los Angelesben

Amikor bő egy évvel korábban a Grand Canyonnál voltak, Robert megismerkedett egyik sétája során egy fiatal párral, akik a Los Angelesi egyetemen tanultak. Reggel kilenckor csatlakozott a csoportjukhoz, és este hat órakor, amikor elváltak már mindent tudott az egyetemről, a városról, és a saját érzéseiről is. Akkor határozta el, hogy nem valamelyik elit egyetemre megy, a filmes szakma nagyon felkeltette az érdeklődését, és ennek elsajátítására legjobb hely az angyalok városa.

Otthon azután minden információt igyekezett megszerezni leendő iskolájáról, és jövőbeli munkájával kapcsolatban. Még nem tudta, hogy pontosan mi akar lenni, de úgy gondolta lesz ideje ezt kitalálni az első két év alatt, amíg az alapképzés tart.

Régóta fotózott, hazaérkezésük után vett a spórolt pénzén egy DVD filmfelvevőt, és elkezdett tudatosan filmezni. Forgatókönyveket írt, és az alapján elkészítette saját filmjeit. Közben beiratkozott egy filmes tanfolyamra, és egy év alatt sok mindent elsajátított. Részt vett két pályázaton is, az egyiken különdíjjal jutalmazták kisfilmjét. Tizenöt percben bemutatta iskolájuk életét, de a film nem annyira az intézményről, inkább a fiatalokról szólt.

Amikor elutazott az egyetemre, szülei kikísérték a repülőtérre, a szomszéd családdal együtt. A két fiatal gépe egymás után fél óra eltéréssel indult, de míg barátnője New Yorkba tartott, Robert az ellenkező irányba, Los Angelesbe repült.

Az egy évvel korábban megismert egyetemi társakkal már lelevelezték, hogy közösen bérelnek lakást, neki nem volt más dolga, csak beköltözni.

A lakás az egyetemtől fél óra távolságban volt, kétszintes, négy hálószobával, két fürdőszobával. A lakás alsó szintjén volt a nappali, konyha, étkező, és WC. Még volt egy szoba, belső fürdőszobával, és gardróbbal. Ezt a szobát egy fiatal pár vette birtokba. A felső szinten három szoba egy fürdőszoba, külön WC, és egy gardrób volt. Közülük a legnagyobb szobát tanulásra rendezték be. A kisebb szoba lett az övé, a másikat és a gardróbot az egy évvel korábban megismert pár használta. A nappali, étkező, és konyha mindnyájuk közös területe lett. Elég húzós volt a lakás ára, 1800 dollár havonta, és Robertre abból 400 dollár jutott.

Szüleivel abban egyezett meg, hogy az iskolai tandíjat, évente tizenkétezer dollárt fizetik, a többit neki kell előteremteni.

Volt egy kis megtakarított pénze, de tudta, hogy az hamar elfogy, ezért munkát keresett. Mivel a piaci tróger munkát otthon megismerte, körülnézett, hogy mit tud vállalni reggelenként. Egy hét múlva, már minden nap a Farmer's Marketben dolgozott, hétköznap öttől nyolcig, hét végén szükség szerint. Ez közel volt az egyetemhez, de a közlekedéshez kocsit kellett vásárolnia. Egy öreg szakadt Fordot vett nyolcszáz dollárért, és alig maradt egy kis tartalékja.

Munkájáért minden hétköznap reggel kapott harmincöt dollárt, adómentesen zsebbe. Ha hét végén dolgozott, akkor húsz dollár volt az órabére. Havonta ezer dollár felett keresett, attól függően, hogy mennyit vállalt hét végére, ezt mindig a költségvetése határozta meg. Nagy luxusra nem futotta, de jól kijött a keresetéből. Délben az egyetemi menzán ebédelt, reggelit a piacon evett, legtöbbször a megbízói kínálták meg. Esténként, és hét végén társaival együtt étkeztek a lakásban, ehhez közösen vásároltak be. Eleinte a két lány főzött, később már Róbert is beállt a konyhába.

Barátnőjével Skypon tartották a kapcsolatot, hetenként egyszer-kétszer beszélgettek. Abban már otthon a búcsúéjszakán megállapodtak, hogy partnerkapcsolati dolgaikról csak akkor beszélnek, ha valamelyikük életében megjelenik egy olyan személy, aki felülírja az egymáshoz fűződő viszonyukat. Róbert nem élt szűzi életet, és biztos volt benne, hogy New Yorkban is történnek olyan események, amiről neki nem kell tudnia. Az első alkalmi kapcsolatakor érzett némi lelkiismeret furdalást, de ezt gyorsan legyűrték a nemi ösztönök.

A tanulás nem jelentett problémát a fiú számára. Szerette új iskoláját, könnyen vette az akadályokat, és maradt ideje arra is, hogy szombatonként részt vegyen valamelyik egyetemi bulin, persze csak szolidan költekezve. Hét végén szabadidejét a város felfedezésével töltötte, ha jó idő volt, kiment valamelyik tengerparti strandra.

Élvezte, hogy a lányok és asszonyok úgy tapadnak rá, mint a legyek a légypapírra. Az egész várost átjárta a fülledt erotika, ez az egyetemi légkörre is jellemző volt. A lányok csinosak és kívánatosak voltak, mintha az egész városban csak szexi nők élnének.

Robert imádta Los Angelest mindenestől, Denver ehhez képest unalmas kis porfészeknek tűnt.

Szeptemberben és októberben még jó idő volt, a szombat reggeleket munkával töltötte, és utána kiment Santa Monica nagy strandjára. Egész nap flörtölt a sok gyönyörű nővel, és általában közülük került ki az a kiválasztott, akivel este együtt ment bulizni az egyetemi klubba. Egy ilyen alkalommal leszólította egy csinos húsz év körüli lány.

Szia, én már láttalak téged az egyetemen.
Hello, meglehet, mert ott tanulok. Bár nem emlékszem rád, és ez nagy szégyen. Talán inkognitóban voltál, hogy nem verte ki a szemem a látvány, amikor találkoztunk.
Mint mondtam, én láttalak téged, de te nem láthattál engem, nagyobb csoportban voltunk a barátnőimmel, egy fa árnyékában, a kampuszban.
Gyere, ülj mellém, had gyönyörködjek benned.
Most nem megy, a barátaimmal vagyok itt.
Akkor én megyek oda hozzátok, ha meghívsz.
Az sem megy, egy sráccal vagyok. Szívesen leráznám, de akkor anyám infarktust kapna, őt szemelte ki leendő férjemül.
És te?
Tuti, hogy nem ő lesz a férjem. De ezt még csak te tudod.
Akkor semmi remény, hogy megismerjelek?
Soha ne add fel a reményt. Tudsz teniszezni?
Biztosan, még nem próbáltam.
Ez nagy hiba, nem is akarsz megtanulni?
Csak ha te tanítasz.
O.K. Holnap három körül?
Rendben, hol?
Fél háromkor a Cuntry Club északi bejáratánál.
Alig várom, hogy találkozzunk.
Holnap ne ebédelj! Viszlát.

Róbert elgondolkodott az utolsó mondaton. Biztosan azt akarja a lány, hogy ne ugráljon tele gyomorral egy órán keresztül.

Hazafelé bement egy bevásárló központba, és vett magának tenisz ruhát, és egy olcsó Wilson ütőt, nem akart másnap túlságosan leégni új ismerőse előtt. Nagyon szép és csinos volt a kislány, látszott rajta, hogy elegáns környezetben él.

Másnap fél háromkor szakadt kocsijának támaszkodva várakozott a klub külső parkolójában, amikor mellégurult egy Porsche 991 gépkocsi, és kiszállt belőle a lány. Robert látta, a lány mennyire rácsodálkozott az öreg Fordra, ma nagy égés lesz, ezt csak úgy tudja ellensúlyozni, hogy nagyon természetesre veszi a fura helyzetet.

Ez az autód? - kérdezte Kate.
Igen, láthatóan te más körökből jössz.
Nagyon izgi, tenisz után kipróbálhatom?
Hát, ha neked ez a kaland, persze.
O.K. hozd a cuccod, és ülj be hozzám, megyünk a belső parkolóba.

A kapuőr miután látta a kocsit már nyitotta a sorompót, és vidáman intett feléjük.

Jó napot miss Carlson, jó szórakozást. Az édesanyja most ment el.
Kösz Chris, neked is szép napot.

Robert látta, hogy nagyon előkelő helyre csöppent, számára idegen terepen kell ma helyt állnia.

A lány csak egy öltözőt kért, de az kettejüknek is bőven elegendő volt. Gyorsan kilépett a ruhájából, és felkapta tenisz dresszét, nem zavartatta magát, hogy egy idegen fiú előtt meztelenkedik. Robert követte a példáját, egy perc múlva már kint voltak a folyosón. A lány kézen fogta, és elindult az étterem felé.

Ülj le kint a teraszon, mindjárt jövök utánad.

Néhány mondatot váltott a pincérrel, és leült az asztalhoz Roberttel szemben.

Nem teniszezni jöttünk? Hívjalak meg ebédre?
Az érdekes lenne, neked is van itt számlád? Mert csak akkor hívhatsz meg. Eszünk egy salátát, és megyünk a pályára, utána megebédelünk. Ugye nem sietsz?
Úgy látom, ma rá kell érnem, mert nyilván a meghívásodat valahogy utána viszonoznom kell.
Helyesen látod a világot, ezt szeretem.

Ettek egy Cézár salátát, ittak egy friss narancslevet, és mentek a pályára. Robert, aki soha nem sportolt komolyan, nehezen vette fel a játék ütemét. Korábban az amatőr street ball játékban kifejlődött benne valamennyi labdaérzék, és régebben otthon pingpongozott is a haverokkal, de ez ide kevésnek bizonyult. Kate, akinek a nevét csak most tudta meg tanítgatta neki az ütő fogását, a testmozgásokat. Hátulról átkarolva a fiút mutatta meg a helyes beállást, a mozgást, és láthatóan élvezte a testkontaktust. Fél óra múlva már egészen jól ütögettek, de ha egy labdát nagyon feladott, a lány úgy csapta le, hogy Róbert meg sem tudott mozdulni. Egy óra játék után bementek az öltözőbe, közösen megfürödtek a hatalmas zuhanyfülkében, és a forró víz alatt óriásit szeretkeztek. A végén ott ültek a földön, a víz csak ömlött rájuk, és ők lihegtek, egymás hátának dőlve.

Hát most nagyon megleptél, nem számítottam ekkora földrengésre.
Tekintsd bemutatónak az előző negyedórát, a főműsor még hátra van.
Rendben van, befizetek az előadásra, biztosan frenetikus élmény lesz.
Megteszek minden tőlem telhetőt.
Akkor öltözzünk, és menjünk ebédelni.

Az étteremben az asztaluk már készen várta őket. Homár krémlevest ettek, utána báránysültet, és desszertnek vegyes fagylalt kelyhet. Friss limonádét ittak, de az ebédet egy cointreau likőrrel fejezték be.

Milyen programod van mára? Már alig várom az előadást.
Ma csak te vagy a programom.
Nagyszerű, itt hagyod a kocsidat, és megyünk hozzám, reggel az egyetemre menet idehozlak.
Az szuper lenne, de kell a kocsim, mert én reggel ötre megyek dolgozni, és akkor te még garantáltan aludni fogsz.
Ezt vegyem fenyegetésnek?
Inkább ígéretnek.
Egyre jobban tetszel nekem, alig várom, hogy beváltsd az ígéretedet.
Ha tetszett a bemutató, az előadásra sem lesz majd panaszod.
Istenem, de jó ötlet volt, hogy felszedtelek. Mond csak, mit dolgozol hajnalban?
Öttől nyolcig a zöldségeseknek pakolok a piacon.
Ennyire szarul állsz anyagilag?
Tudod nem mindenki született vagyonos szülők elkényeztetett gyermekének.
Nem akartalak bántani, csak kíváncsiskodom.
Nem bántottál, a közlésem tényszerű volt.
Rendben, akkor menjünk hozzám.
Nekem haza kell menni, a ruhámért, meg a fogkefémért.
Én úgy gondoltam, ma éjszakára nem kell ruha.
Én is úgy gondoltam, de reggel nem dolgozhatok meztelenül.
Igaz, akkor elmegyek veled a lakásodra, összepakolsz, és megyünk hozzám.

A két kocsival elmentek Roberthez, a lány is felment a lakásba, kíváncsi volt, hogy új barátja milyen körülmények között lakik. Minden lakótárs a nappaliban volt, egy gyors bemutatkozás után még végignézték a lakást, és már mentek is a lányhoz.

Kate a belváros szívében bérelte saját otthonát. A házban portaszolgálat, uszoda, fitneszterem, az utcaszinten egy elegáns étterem és kávézó, nem a Robert féle emberek élnek itt.

Ahogy felértek a hatodik emeletre, már a lift előtt elkezdte a lány vetkőztetni új barátját, olyan türelmetlenül, mintha hónapok óta nem látott volna férfit. Aztán nem is jutottak el a hálószobáig, a nappali süppedős padlószőnyegén gyűrték egymást, mint két eszelős szex mániás. Utána úgy elnyúltak egymás mellett, mint két kiterített béka.

Gyönyörű előadás volt, minden percét élveztem.
Meg kellett szolgálnom a finom ebédet.
Befizethetek egész hétre?
És akkor mi lesz a finom menzai kajával?
Szóval nem akarod, hogy a produkciódra bérletet vegyek. Menjünk le az uszodába, addig gondolkodjunk külön, hogy mi legyen ezután, ha feljöttünk beszélgessünk egy kicsit róla.
Nagyon gyakorlatias vagy, hol marad a spontaneitás?
Te a szexhez értesz, én az élethez.

Nagyszerű volt a fürdés és szaunázás, rajtuk kívül csak egy másik pár volt jelen, de ők láthatóan nagyon el voltak foglalva egymással. Egy óra múlva visszamentek a lány lakásába és még három órán keresztül beszélgettek, a saját életükről, partnerkapcsolatokról, szüleikről, jövőbeni terveikről. Kiderült, hogy a lány anyja színésznő, apja a filmgyárban dramaturg. Szüleinek van egy háza Santa Monicaban, de Kate önálló életet akart élni, ezért bérelt lakást a belvárosban. Egy évvel Robert felett jár az egyetemre, de nem akar filmes pályára kerülni.

A te adottságaiddal miért nem leszel színésznő?
Nem akarok kurva lenni, normális életet akarok élni. Most kificánkolom magam, azután majd megállapodok egy kedves fiú oldalán, aki odaadó férj lesz, én meg boldog feleség, és családanya. Látom a szüleim életét, nekem az nem kell.
Ahogy tegnap mondtad az odaadó férj már megvan.
Az a nyálgép? Ne röhögtess, ő még szeretőnek is csak ötöd osztályú.
Akkor miért jársz vele?
Mert nem akarom, hogy anyám hisztizzen.
Ej ha, ez fura helyzet.
És még nem tudsz mindent. De beszéljünk magunkról. Van valakid?
Igen van, most New Yorkban jár egyetemre, Denverben szomszédok vagyunk.
És nagyon komoly?
Hát nagyon jól megvagyunk, ha együtt vagyunk. De ha szerelmesek lennénk, azt hiszem, nem engednénk meg magunknak ezt a nagy szabadságot.
És mit gondolsz rólunk? Egyszeri kalandnak szántad a mai napot, vagy gondolkodjunk a folytatásban?
Én szívesen találkozom még veled, aztán majd meglátjuk, mi lesz ebből.
Ez nekem nem elég, tőled többet akarok, ha még korai, hogy irányt válts, várok türelmesen.
Én nem hiszek abban, hogy az életet meg lehet tervezni. Jobban szeretem megélni, mint megszervezni a lelki és szerelmi életemet.
Mond, tetszem neked egyáltalán?
Nagyon tetszel, gyönyörű vagy, ezt te is tudod. De ha azt mondanám, hogy meglátni és megszeretni egy pillanat műve volt, hazudnék.
Lehet, hogy nagy hiba, de kimondom, amikor ott a kampuszban megláttalak, azonnal eldöntöttem, ezt a fiút megszerzem.
Akkor nyertél, mi a probléma?
Te vagy a probléma, ma olyan kaput nyitottál ki, amit nem akarok bezárni.
Akár anyáddal is szembe szállnál?
Ez már nem kérdés, holnap együtt ebédelünk, és megmondom neki, hogy mi történt.
Ajaj, nem készültem rá, hogy családi balhé forrása leszek.
Eljössz velem holnap, hogy anyámnak bemutassalak?
Nem, ezt a csatát nélkülem kell megvívnod. Aztán, ha azt mondja, hogy meg akar ismerni, szólj.

Este Robert főzött vacsorát. Megnézte a hűtőben talált nyersanyagokat, és lesétáltak az utcában lévő szupermarketbe vásárolni. Amorettós mandula krémlevest készített, és spagetti carbonarát. Megittak két üveg fehérbort a Napa völgyből, sokat beszélgettek, és tizenegy órakor még egy óriási birkózással zárták a napot.

Reggel amikor Kate felébredt, Róbert már rég dolgozott a csarnokban.

A lány egyetem után találkozott az anyjával, és ebéd közben alaposan összevesztek. Hiába érvelt, az asszony hajthatatlan volt, hallani sem akart Robertről. A vége az lett, hogy Kate otthagyta az anyját és az ebédjét. Azonnal felhívta jelenlegi barátját, hogy találkozni akar vele, fontos megbeszélni valójuk van. Utána hívta Robertet, és elmondta mi a helyzet. Most találkozik a barátjával, szakítani fog vele, utána beugrik az apjához a stúdióba, de szeretné, ha Robert az éjszakát vele töltené. Sírva mondta a telefonba, készüljön rá, hogy nagy szüksége lesz a vigaszra. Abban maradtak, hogy a lány felhívja, ha hazaérkezik.

A várt telefonhívásra hét órakor került sor. Kate már nem volt annyira feldúlt, csak nagyon szomorú. Kiderült, apja sokkal reálisabban állt a kérdéshez, és bevallotta lányának, hogy a felesége által kiszemelt fiú soha nem tetszett neki.

Robert a lány lakásán csak hallgatta a keserű panaszokat, aztán Kate az egész naptól kimerülve elaludt a fiú karjai között.

Másnap az egyetemen az első óráról mindketten lógtak. Három órakor tanítás után indultak a lány lakására, Robert már úgy készült előző nap, hogy a kocsijában mindig legyen friss váltás ruha, és vett egy tartalék piperetáskát. Egész délután és este a lakásban maradtak, vigasztalta a lányt, aki nagyon el volt keseredve.

Biztosan jó lépés volt szakítani a barátoddal? Mi lesz, ha a mi kapcsolatunk nem működik?
Egyetlen nap veled felnyitotta a szemem, a srác nem kell nekem, akkor sem, ha holnap elhagysz. Ezt a szituációt nem tarthatom fenn, még anyám kedvéért sem. Eddig is csak hazugság volt az együttlétünk, a családi béke kedvéért hazudtam mindenkinek, legfőképp magamnak.
Ha kipanaszkodtad magad, szeretnék egy kis vigaszt nyújtani.
Most ne, olyan jó így hozzád bújni, csak szoríts magadhoz, meg kell nyugodnom, és a te karjaidban ez sikerülni fog. Ígérem, utána úgy foglak szeretni, hogy az ég is beleremeg.

És beleremegett. Úgy aludtak el, mint akit letaglóztak. Reggel nagyon nehéz volt felkelni Robertnek.

Később Kate, ébredése után keserűen látta, hogy a fiú nincs mellette. Hét óra volt, nyolcig azon gondolkodott, mit találjon ki, hogy reggel együtt ébredhessenek. Abban biztos volt, hogy pénzzel ezt nem lehet rendezni, Robert megsértődne, ha felajánlaná, hogy az ő anyagi helyzetében nem kellene dolgoznia.

A délutánt úgy szervezte, hogy akkor menjenek Roberttel teniszezni, amikor anyja is a klubban van. Amikor a fiúval megjelent a pályáknál, anyja épp befejezte a játékot, és úgy ment el a lánya mellett, hogy átnézett rajta. Róbert azonnal megértette a helyzetet, és az asszony után ment.

Elnézést hölgyem, hallgasson meg!
Magával nekem nincs semmi megbeszélnivalóm.
De nekem van, - és megfogta a nő karját. Nem szégyelli magát, ez a szerencsétlen lány két nap óta egyfolytában csak sír, mert ő szereti az anyját, és nem érti, hogy miért nem viszonozza ön ezt a szeretetet. Ha nem hajlandó megbékélni, elviszem Katet Denverbe, és ahogy nagykorúak leszünk, feleségül veszem, soha többé nem fogja látni.
Tegye ezt, de garantálom, hogy egyetlen fillért sem kapnak tőlünk.
Köpök a pénzükre. Most nézze meg jól ezt a csodálatos kislányt, mert utoljára látta. Én nem tudom neki azt a gazdagságot ígérni, amiben eddig élt, de helyette megkapja a szeretetet, amit magától soha nem kaphat meg. Minden jót asszonyom, legyen boldog a kurva pénzével.

És otthagyta a nőt. Megfogta a lány kezét, - aki tátott szájjal, megdöbbenve nézte végig a jelenetet - és elvonszolta magával. Közben Kate folyamatosan hátranézett az anyjára, de ő meg sem fordult, mint akit nem érdekel mi lesz a lányával. Szegény kislány úgy zokogott, hogy Robert nem tudta megvigasztalni. Beültette maga mellé Katet a kocsiba, és hazavitte a lány lakására, lefektette az ágyra, mellébújt és szorosan átölelve várta, hogy megnyugodjon. Mikor Kate álomba sírta magát, sokáig gondolkodott azon, hogy mit tud kezdeni ezzel a helyzettel. Tizenegy órakor elálmosodott és ő is lefeküdt. Egy óra múlva a lány felébredt, levetkőzött, és bebújt Robert mellé meztelenül. Belékapaszkodott, csókolgatta, amíg fel nem ébredt, és sírós hangján halkan suttogta a fiúnak.

Szeress, azt akarom, hogy nagyon szeress, csak te maradtál nekem.

Nem látta értelmét, hogy vitába szálljon, helyette végig simogatta, és csókolta barátnője minden egyes porcikáját, és nagyon boldoggá tette. Aztán várt néhány percig, hogy a lány új erőre kapjon, addig mozdulatlanul átölelte, és csendben suttogott a fülébe, hogy megnyugodjon. Mikor úgy érezte, hogy a lány készen áll az újabb orgazmusra, ismét simogatta és csókolgatta, sokáig elidőzött az erogén zónáknál. Barátnőjét egész testében gyenge remegés fogta el, és ő gondoskodott róla, hogy ez egyre fokozódjon, míg a lány azt nem érezte, hogy teste a magasba emelkedik, és artikulálatlan nyögések meg sikolyok kíséretében visszazuhan a földre. A fiú újból átölelte a lányt, nem mondott semmit, csak éreztette vele, hogy ott van mellette, vigaszt és boldogságot nyújt számára. A jobb oldalukon feküdtek, kissé összegörnyedve, Robert jobb karja a lány feje alatt, tenyere a mellkasán, bal kezével átkarolva a hasát simogatta. Hosszú ideig szótlanul feküdtek így, a lánynak csendben folytak a könnyei, ilyen boldog még életében nem volt. Egész belseje megtisztult, megnyugodott, már nagyon messze volt tőle anyjának hideg viselkedése, szerette volna az időt megállítani. Tudta, hogy ezt a boldog órát egész életében vissza fogja sírni. Ez lesz a támasza és vigasza, bármi történik is vele a jövőben. Aztán bal kezével hátranyúlt, és amikor elkezdte simogatni a fiút, azonnal érezte, hogy a mai éjszaka még nem ért véget.

Azt akarom, most úgy szeress, hogy neked is jó legyen.
Nekem eddig is csodálatos volt, de a kérésed parancs számomra.

Lassan óvatosan szeretkeztek, hogy minél hosszabbra nyújtsák az együttlétet. A tempót a fiú diktálta, és a lány boldogan hagyta, hogy irányítsák. Amikor már minden porcikájában remegett, egész testét megfeszítve, úgy adta oda magát a fiúnak, egy hörgő sikoly kíséretében, hogy azt hitte, az egész mennyezet reá szakad. Teljesen megsemmisülve mozdulatlanul feküdt az ágyon, nem tudott gondolkodni percekig, csak kapkodta a levegőt. Robert mellette feküdt kiterülve, arcán önelégült mosollyal. Boldog volt, hogy ezen az éjszakán feledtetni tudta a lánnyal a bánatát. Mindketten gyorsan elaludtak, de néhány perc múlva Robert felébredt, és küldött egy SMS-t a zöldségesnek, hogy reggel nem tud menni. Azt akarta, hogy együtt ébredjenek, és eldöntötte, hogy az egyetemen is kihagynak egy napot.

A reggel Kate számára csodálatosan kezdődött. Amikor a szemét kinyitotta, Robert mosolygó arcát pillantotta meg, ahogy őt nézi. A boldogság bizseregve átjárta egész testét, odabújt kedveséhez, és csókolgatta.

Arra gondoltam, hogy ma kihagyjuk az egyetemet.
Jaj, az csodás lesz, egész nap együtt lehetünk.
Ha akarod, most kapsz tőlem egy altató ölelést.
Hát persze, hogy akarom, semmit sem akarok ennél jobban.

Hosszú ideig ölelték egymást, és a lány utána visszaaludt. Robert kiment a hálószobából, és reggelit készített. A friss kávé illata belopakodott a hálószoba ajtaja alatti résen, és ez felébresztette a lányt, kijött meztelenül és az étkezőasztalhoz ült.

Ezt a finom illatot érezve muszáj volt felkelnem.
És ideülsz velem szemben szemérmetlenül, hogy ne tudjak a reggelimre koncentrálni.
Nehogy azt hidd, hogy én mindig ilyen vagyok! Alapjában igenis szégyenlős vagyok, de a te jelenléted annyira felszabadít. Még csak három napja ismerlek, és egy egészen más világban érzem magam. Eddig a szüleim előtt sem meztelenkedtem, de előtted élvezem a pőreséget, még a bőrömet is szívesen levetném.
Azt hiszem, így jobban tetszel, mint bőr nélkül. - És Róbert az üvegasztalon keresztül nézte a lány vörösesszőke fanszőrzetét. - Ez a látvány nagyon a kedvemre való.
Most elárulok neked valamit. Amikor a teniszklubban előtted öltöztem át, nagyon szégyelltem magam, de akkor ezt is vállaltam, hogy megszerezzelek. És most meg élvezem, hogy előtted meztelenkedem. Kihoztad belőlem a bestiát, és nagyon élvezem.

Később lementek úszni és szaunázni. A medencében egymást átkarolva lebegtek a vízben, és a lány megkérdezte barátját.

Tényleg feleségül akarsz venni?
Még van több mint két évünk a nagykorúságomig.
Szóval csak úgy mondtad?
Nem. Két nagyon is fontos oka lehet ennek. Olyan édes és izgató vagy, hogy csak idő kérdése, és szerelmes leszek beléd. A másik, hogy anyádnak megígértem.
Jaj, de bolond vagy. Téged nem abból a fából faragtak, aki ígéretre házasodik.
Még van bőven időnk, hogy meggondoljam magam.
Mondom, hogy lökött vagy, de imádok mindent benned.
Én is imádom benned.
Te disznó, így nem beszélhetsz egy úri lánnyal.
Miért, az igazat mondtam.
Mond Robert, hol tanultál meg így szeretkezni, ilyen mesterfokon?
A szomszédomtól. És most elárulom neked a titkot. Mindig csak azzal törődj, hogy mit adhatsz, soha ne azzal, hogy mit kapsz érte cserébe. Amit adsz, azt kétszeresen kapod vissza. Ez a párkapcsolat alaptörvénye, csak ezt kevesen tudják.
Nagyon okos lány, mennyi idős?
Mint te, de korábban volt egy két éves kapcsolata, és a barátja tíz évvel volt idősebb nála. Amit ott tanult, készségesen továbbadta nekem.
Isten áldja meg mindkettőt. De főleg téged.

Felmentek a lakásba, és a liftben megbeszélték, hogy elmennek ebédelni, utána sétálnak a városban. Kate javasolta, hogy menjenek el teniszezni, és ebédeljenek a klubban, de ezt a fiú nem akarta. Az ő anyagi helyzete nem teszi lehetővé, hogy ilyen helyekre járjon, és nem akar a lány kitartottja lenni.

Pedig most muszáj eljönnöd velem, mert munkamegbeszélésed lesz.
Miről beszélsz?
Már mondtam, hogy én az élethez értek. Azt szeretném, hogy a klub éttermében dolgozz. Nézz körül, és ha vállalod, minden este néhány órát dolgozhatsz ott, mint felszolgáló. Nem kell hajnalban kelned, együtt ébredhetünk minden reggel.
Te kis önző, akkor erről van szó, kell egy cseléd, aki elkészíti a reggelidet.
Igen önző vagyok, ma olyan jó volt felébredni, ezt akarom minden nap.
És kivel kellene beszélni a munkáról?
Vár a menedzser, megbeszéltem vele telefonon.
Mindent a kedves vendégért?
Nem, ez csak üzlet. Többen dolgoznak ott diákok részmunkaidőben. Ha az utcáról mentél volna be, akkor is meghallgatnak, és ha megfelelsz, felvesznek. Csupáncsak azzal, hogy én ajánlottalak, megvan a referenciád, mert felelősséget vállalok érted.

Így végül is elmentek teniszezni, és ebédelni. Utána Robert megegyezett a menedzserrel, másnap kezdheti a munkát. Minden nap négytől kilencig dolgozik, hét végén egyik nap reggel kilenctől este kilencig. Bejelentett munkaidő, adózó munkakör, a keresete így hetente 555 dollár lesz adólevonás után. Ez óriási előrelépés volt anyagilag.

Robert azt akarta, hogy a lány költözzön hozzá, a kocsiját adja vissza a szüleinek, és vállaljon ő is munkát.

Ezzel nagyon megsérteném apámat, és ő nagyon fontos nekem. Eddig a legfontosabb volt.

Végül kompromisszumos megállapodás született. Ő költözött a lányhoz, és azt a négyszáz dollárt, amit eddig lakbérre fizetett ezután a barátnőjének adja, mert nem akar ingyen ott lakni. Megállapodtak, hogy minden, amit közösen csinálnak, vagy együtt fogyasztanak, azt közösen fizetik. Az étkezést, a szórakozást, a háztartási kiadásokat. Mindketten megtartották a saját autójukat, és annak fenntartását saját zsebből fizetik. Csak olyan éttermekbe és szórakozó helyekre járnak, ami a fiú költségvetésébe belefér. Értékes ajándékokat nem vesznek egymásnak. És végül, Kate munkát vállal egy modellügynökségnél, ahová már két éve hívják.

Ha a lány szülei vesznek valamit a gyermeküknek, abba Robert nem szól bele, ez a család dolga, de ő semmit nem fogad el tőlük. Még abban a fiú hajlandó volt megalkudni, hogy közösen járnak a klubba teniszezni, mivel egész szezonra kifizették a tagsági díjat. De a klub drága éttermét csak alkalmilag veszik igénybe, ha a költségvetésébe belefér, mert a fogyasztás felét ő fizeti.

Ha ezekkel a feltételekkel működik a közös életük, akkor minden rendben, ha nem, az útjaik elválnak.

A fiatalok új tiszta lapot nyitottak egymással szemben, és beindult egy szép reményekkel kecsegtető kapcsolat, amire egyetlen árnyék vetült, a lány és anyja viszonya.

Robert minden nap felszolgált a klubban, mire hazaért fél tíz volt, de megkapták cserébe a reggeli közös ébredés nyújtotta boldogságot. Ez gyakran késztette őket egy gyors csintalankodásra. Utána a fiú néhány perc alatt túljutott a reggeli tisztálkodáson, és amíg párja a fürdőszobában töltötte az idejét, elkészítette a reggelit. A lánynak nagyban javította az önbecsülését, hogy a fiú ennyire törődik vele, kiszolgálja őt. A közösen elfogyasztott néhány falat is jobban esett, és senki nem tudott olyan finom kávét főzni, mint az ő kedvese.

Kate sugárzott a boldogságtól, a mostani új élete nagyságrendekkel kellemesebb volt, mint amit eddig megtapasztalt, és megszokott. Elkezdett dolgozni, munkáját úgy szervezte, hogy annak ideje egybeesett Robert pincéri tevékenységével. És hamar kiderült szereti ezt az elfoglaltságot. A modellügynökség már két éve próbálta őt rábeszélni a feladatra. Egy divatbemutatón voltak az anyjával, ahol egy fotós figyelt fel rá, és meghívta a stúdiójába egy fehérnemű fotózásra, csak nézőként. Akkor úgy gondolta, nem akarja mutogatni magát. Anyagilag nem volt rászorulva, és volt benne némi túlzott szemérmesség is. De most a helyzet megváltozott, Robert mellett kinyílt, és ott volt a nagy kihívás számára. A fiú szemében megnő az értéke, ha nem a szülei nyakán élősködik.

Ahogy Robert jelenlétében szeretett meztelenkedni, már az sem zavarta, hogy fehérneműben, vagy fürdőruhában fotózták. A modellszerződésében viszont kikötötte, hogy aktfotózást nem vállal.

Anyjával megszakadt minden kapcsolata, és ez nagyon fájt. Talán valamelyest ellensúlyozta, hogy apjával hetenként kétszer is találkozott, legtöbbször közös ebéd keretében. Egyik ilyen alkalommal megbeszélték, hogy két nap múlva Robertet is rábeszéli a találkozásra.

Egyetem után a klub éttermében adtak randit egymásnak. Először csak apa és lánya kettesben megebédeltek, és a fiú is csatlakozott hozzájuk egy fél órára, azután vendégből átalakult dolgozóvá. Kate apja kérte Robertet, hogy egyik nap beszélgessenek el kettesben, és egy közös ebédet javasolt. A fiú a találkozásra nyitott volt, de nem ebéd keretében, ő minden nap az egyetemi menzán ebédel. Végül a legegyszerűbb megoldást választották, másnap három órakor találkoznak itt a kávézóban, lesz egy órájuk négyig, mert akkor kezdődik a munka.

A beszélgetés mindkettejük számára fontos volt, és egészen jól sikerült.

Szeretném, ha barátok lennénk, ezért javaslom, hogy tegeződjünk.
Köszönöm Joe, nagyon megtisztelő számomra, boldogan elfogadom a javaslatodat.
Robert, én rögtön a tárgyra térek, szereted a lányomat?
Igen, szeretem. De értem a kérdést, nem vagyok belé szerelmes.
A múltkor az anyjának azt mondtad, hogy el fogod venni feleségül.
Ezt csak úgy mondtam, mert fájdalmat akartam neki okozni. Aztán rájöttem, hogy felesleges volt, ő olyan, mint a gyémánt, csodaszép, csillogó, de csak egy kemény kődarab.
Meglepő, hogy milyen jó emberismerő vagy. De térjünk vissza a lányomra, mik a szándékaid.
Egyelőre csak annyi, hogy boldoggá tegyem, nagyon megérdemli. Az anyjával ellentétben ő egy aranyos, drága érző gyermek. És mindezek mellett gyönyörű, ha csak ránézek, felpezsdül a vérem. A jövőről most nem tudok nyilatkozni, de nem bánnám, ha ebből a kapcsolatból szerelem lenne.
Én azt hiszem, hogy ő már most is szerelmes.
Lehet, de most még nem belém szerelmes, csak abba a helyzetbe, amibe belecsöppent mellettem.
Ezt kifejtenéd bővebben?
Én feltártam előtte a párkapcsolat egy olyan új dimenzióját, amiről eddig nem is álmodott. Ő most ebbe szerelmes.
Ugye nem hiszed, hogy ez csak a szexről szól?
Persze, hogy nem. Az csak egy része, talán az egésznek csak a harmada. Ha pontosan le akarnám írni, hogy mire gondolok, nagyon vulgárisnak kellene lennem.
Hát, akkor legyél az!
A lányodnak eddig olyan kapcsolatai voltak, ahol az volt a cél, hogy gyorsan zavarjunk le egy numerát, mert az olyan jól esik. Ráadásul a fiatalok a mi korunkban csak a maguk örömére szeretkeznek, nem figyelnek oda a másikra. Nem tudják azt, hogy sokkal jobb adni, mint kapni, és hogy a boldog pillanatokból mi mindent lehet összerakni. Hogy két szex között is van élet, és ha azt kitöltjük tartalommal, sokkal magasabb régiókba repülhetünk fel együtt.
Csodálattal hallgatlak. Honnan tudod te mindezt?
Szerencsés ember vagyok, jó tanárom volt, és talán van érzékem az apró finomságokat észrevenni.
Még egy számomra fontos kérdést engedj meg. Lesz valaha olyan, hogy elfogadod tőlünk a szülői anyagi segítséget?
Én biztosan nem tartok rá igényt, nem tudnék a tükörbe nézni, ha a ti pénzeteken élnék. De a lányotoknak azt vásároltok, amit csak akartok. Ő most is szuperautót használ, én meg az öreg roncsomat. Nekem ezzel semmi bajom. Ha Kate akarja, vegye a ruháit a Rodeo Driven, én bevásárlóközpontokból öltözködöm. Semmi bajom azzal, ha segítitek őt, de én még idegen vagyok, és ebben a minőségemben nem fogadok el tőletek semmit. Ha majd házasok leszünk, a helyzet megváltozik. De akkor is fontos lesz nekem, hogy a mindennapokra szükséges pénzt magunk teremtsük elő.
Akkor ezért beszélted rá, hogy dolgozzon?
Kis részben igen, de főleg azért, hogy legyen maga felé valami kötelességérzete, és a világgal szemben egy kis tartása. Természetes, hogy mindenben segítitek, de ne éljen a nyakatokon, legalábbis anyagilag.
És nem gondolod, hogy a fotózás nem a legjobb lehetőség arra, hogy dolgozzon?
Számomra minden munka egyforma. Ha arra gondolsz, hogy ez lezüllesztheti, akkor nem ismered a lányodat.
Robert, lassan menned kell. Nagyon örülök, hogy ilyen kellemes fiatalembert sodort a lányom mellé a sors. Ugye folytathatjuk az eszmecserénket más alkalmakkor?
Igen feltétlen, de javaslom, hogy ezután már hármasban. Azt nem remélem, hogy a találkozásaink létszáma még tovább bővíthető.
Ezt egyelőre én sem hiszem. És köszönöm, amit a lányomért teszel.
Nem érte teszem, kizárólag magamért. És nagyon jól esik, hogy közben őt ennyire boldognak látom. Nagyon szeretem a lányod jelenlétét az életemben, most úgy érzem, hogy minden tökéletes körülöttem. Szeretem, ahogy rám néz, és a szemében ott csillog az öröm. Szeretem, hogy ott van a közelemben, bármikor megérinthetem, csak a karomat kell kinyújtanom. És szeretem, ahogy odabújik hozzám, és dorombol, mint egy kismacska. De leginkább azt a tudatot szeretem, hogy ezt a felhőtlen életörömöt, ami belőle sugárzik, az én jelenlétem teremtette meg. Boldog vagyok, és egyúttal büszke saját magamra, ez csodálatos érzés.
Köszönöm, fiam. Örülök, hogy része lettél a lányom életének.

Robertet megnyugvással töltötte el, hogy a beszélgetés jól sikerült. Úgy érzi, megfelelt az első vizsgán, és határozottan megkedvelte barátnője apját. Különösen kellemes volt hallani, hogy búcsúzáskor fiamnak szólította.

A mindennapok egyformán teltek, a két fiatal gyorsan megszokta, és nagyon élvezte közös életüket. Szerették a munkájukat, Robert az iskolát is. Kate csak kötelességből tanult, mert számára az egyetem csak nyűg volt, púp a hátán.

A heti egy szabadnapjukon nagyokat kirándultak a környéken, és mindig találtak egy eldugott kis zugot, ahol a testi örömökkel színesíthették a napot. Mégis az volt a legjobb az egészben, hogy összetartoznak, hogy minden szépséget, amit az élettől kapnak, együtt élhetnek meg.

Elérkezett a téli szünet ideje. Robert bő egy hétre hazamegy Denverbe a szüleihez. Szilveszterre már vissza kell jönni, mert a klubban dolgozik este héttől reggel ötig, és utána egy hétig minden nap délután öttől éjfélig vállalt munkát.

Kate közben hazamegy a szülei házába arra az időre, amíg barátja távol lesz, talán az anyja is megbékél vele.

A lány kivitte Robertet a repülőtérre, és úgy pakolt be a kocsiba, hogy onnan már egyenesen Santa Monicaba megy a szülői házba. Mivel a Porsche kicsi volt a csomagoknak, barátja kocsijával mentek, abba egy egész lakásra való ruha elfért. Útközben nagyot nevettek azon, hogy anyja mennyire megbotránkozik, ha az öreg roncsban látja meg a lányát. Búcsúzáskor Kate könnyezett.

Ne sírj, csak néhány napot leszek távol. Tizenkilenc évet kibírtál nélkülem, mit számít egy hét?
Biztos, hogy visszajössz hozzám? Nem csábít vissza a volt barátnőd.
Te kis csacsi, most aggódsz, vagy féltékeny vagy?
Nem akarlak elveszíteni. Nem érdekel mi lesz Denverben egy hétig, csak gyere vissza.
Nyugodj meg, minden ide köt, és ez főleg neked köszönhető.
Ugye minden nap felhívsz? Semmit nem akarok tudni, csak azt, hogy jól vagy.
Minden nap hívlak, tudod, melyik géppel jövök, majd gyere ki elém.

Képek a harmadik fejezethez