15. Nagy találkozás

Szilveszter reggel Róbert visszarepült Los Angelesbe, mert a klubban vállalta, a hosszú műszakot. Egykori főnökének megmondta, ez az utolsó alkalom, csak az iránta érzett tiszteletből ugrik be. Este hétre bement, hogy az előkészületekben részt vegyen, és kilenctől másnap reggel legalább ötig visszavedlik kiváló fotósból közepes pincérré.

Kilenc órára, mire a vendégek szállingózni kezdtek minden a helyére került. A klub elegáns hely, itt semmi hiba nem engedhető meg sem a külsőségekben, sem az ételekben, sem a kiszolgálásban. Ma a város és a környék összes előkelősége ide jön szilveszterezni, mindennek tökéletesnek kell lenni.

Robert harmadik éve van szolgálatban, pontosan tudja, hogy mit várnak el tőle, és kollégáitól. Ez az év neki is nagy változásokat hozott. Szakítottak Katevel, neves fotós lett, és ma dolgozik utoljára pincérként. A következő évtől azt várja, hogy legyen sok pénze, erre már adottak a feltételek. Még rá kell szánnia magát, hogy szívességet kérjen Kate apjától, nagyon várja, hogy egy filmes produkció közelébe kerülni. Most negyedéves, szeretné már a választott szakmájában megszagolni a puskaport. Jó lenne, ha másfél év múlva, amikor végez, biztos helyet tudhatna magának, ahol dolgozhat.

Szereti a fotózást, de többre vágyik, arra viszont eddigi munkája jó volt, hogy a képlátását segítse. Ha majd híres producer lesz, senki nem mondhatja, hogy ejtőernyősként jött a szakmába.

Nincs tovább lehetősége a töprengésre, mert egyre többen jönnek a vendégek, kezdődik az egész éjszakára szóló őrület.

Négy nagyterem van az épületben, őt oda osztották be ahol egy cigányzenekar muzsikál. Nem idegenkedik alapjában ettől a zenétől, de nem ismeri igazán. A mai éjszaka jó lesz arra is, hogy kiderüljön, megszereti, vagy továbbra is kerülni fogja ezt a fajta zenét.

Sorban töltődnek fel az asztalok, nagyon elegáns hölgyekkel, az urak mindegyike szmokingban van. Ez nagyon tetszene Katenek, de nem az ő világa. Pedig, ha híres lesz a szakmában, hozzá kell szoknia. Na, gyerünk dolgozni, a terem majdnem teljesen megtelt, csak egy asztalnál nem ül még senki.

Aztán az üres asztalhoz is megérkeznek a vendégek, ahogy elnézi, három generáció. Biztosan egy család, két öregúr, egy nagyon szép elegáns idős hölgy, két középkorú házaspár, a két gyönyörű asszony biztosan testvérek, nagyon hasonlítanak egymásra. És a gyerekek négyen, mind huszonöt alattiak. Hoppá, az a kislány, azt a mindenit, ilyent még nem érzett korábban. Ahogy végignézte, és szemkontaktusba kerültek, a szíve akkorát dobbant, majd kiesett a mellkasából.

Aztán a figyelmét elterelte a munka. Végig kínálta két asztalát, és mire azzal végzett, elkezdődött a vacsora. Ahogy elő van írva, mindenkit megkérdezett, hogy miben segíthet, de egy kivételével mindenki elhárította a segítségét. Csak a kislány tartott igényt a szolgálatára.

• Megtennéd, kérlek, hogy hozol nekem egy Cézár salátát?
• Természetesen, kisasszony.
• Később majd én is kiszolgálom magam, de most annyian állnak sorba, hogy a segítségeddel ezt meg akarom úszni.
• Értem, kisasszony.

Robert nagyon szép salátát állított össze az ifjú hölgynek, aki már evett, amikor a családtagok visszatértek a tányérjukkal. Robert diszkréten egy lépéssel hátrébb állt, hogy figyelemmel kísérje a két asztalt. Ha valaki jelez felé, azonnal oda tud lépni, hogy a vendég óhaját teljesítse. Jól hallotta az egyik középkorú úr, és a lány beszélgetését.

• Ejha, Mary, hogy sikerült mindenkit leköröznöd?
• Kicseleztelek benneteket, megkértem a pincér fiút, hogy segítsen. Neki nem kell sorban állni.
• Ravasz, mindig tanul az ember.

Robertet lefoglalta a munkája, két asztala volt, összesen huszonhárom embert kellett kiszolgálni. De egész este a lányt figyelte, nem tudott egy percre sem elfeledkezni róla. Tudta, nem egy társadalmi kasztba tartoznak, kevés az esély, hogy a lány épp az ő társaságára vágyik. Próbálta, de nem tudta megállni, hogy ne nézzen állandóan oda. Ha véletlenül találkozott a szemük egymással, elkapta a tekintetét. Azt hamar megállapította, hogy a két asztalnál egészen másként gondolkodó és viselkedő emberek ülnek. A lány családja, ha kértek valamit, mindig a nevén szólították, ezt segítette a mellén lévő kitűző. És bármit kértek, mindig hozzátették, legyen szíves. A másik asztaltól a megszólítás pincér volt, vagy hé, fiú, és hozzon ezt, vagy azt. Még az is nehezükre esett, hogy kérek egy valamit. Komoly szociográfiai tanulmányt lehetne írni egy ilyen este az emberekről. De most épp a lány szeretne valamit tőle.

• Robert, kérhetek egy pina coladat?
• Természetesen kisasszony. És hozhatok még valamit a kedves családnak?
• Honnan tudja, hogy mi egy család vagyunk? - Az egyik idősebb úr tette fel a kérdést.
• Három generáció, és együtt szilvesztereznek. Ez nagyon egyszerű, ennél bonyolultabb megfigyelést is tehet az ember egy ilyen éjszakán.
• Ez érdekes, mi mindent tudott meg rólunk?
• Nézzük csak, itt van a két nagyapa, és egy nagymama, két középkorú házaspár, és gyermekeik, valamint az egyik leány vőlegénye.
• Azt is tudja, hogy kihez ki tartozik? Esetleg meg is magyarázza, hogy miből tudja?
• A kedves nagymamának az úr a férje. Ezt több mindenből tudom, leginkább abból, ahogy egymásra néznek. Ebből látom, hogy nagyon sok boldog évet éltek meg együtt. De abból is látom, hogy az úr, ha valami intimebb megjegyzést tesz, a felesége milyen nagy szeretettel paskol a férje kezére. Ezt a másik úrral nem csinálja. Ha tévedek, akkor a kedves nagymama egy kissé pajzán.

Ezt a megjegyzést óriási nevetés fogadta. Mindenki kuncogott, kacagott, vagy hahotázott.

• Elnézést kérek, hozom a kért italt.

Robert megkérdezte a másik asztalt is, hogy mit hozhat, és pár perc múlva visszatért. Először a szomszéd asztalt szolgálta ki, utána letette a koktélt Mary elé.

• Parancsoljon kisasszony.
• Fiatalember szeretnénk, ha folytatná. - Mondta az idősebb úr.
• Nos, a középkorúakat az ülésrend alapján tudom párosítani. A hölgyek testvérek, ezt csak a vak nem látja, megkockáztatom, hogy ikrek, a szoros kapcsot az is jelzi, hogy egymás mellett ülnek. És a két férj a feleségeik oldalán foglalnak helyet. A párok közötti kommunikációból ez látható. Mint ahogy az is, hogy a házaspárok között töretlen a szerelem. Szeretnék majd egyszer én is ilyen kapcsolatban élni. De menjünk tovább. A fiatalember nagyon hasonlít az édesapjára, és az ő testvére a társaság legfiatalabb tagja. Ezt onnan tudom, ahogy viselkedik egymással a két testvér. És mivel a kis hölgy önt asszonyom anyának szólította, nyilvánvaló, hogy a fiatalember a másik gyermeke. Aztán az ifjú hölgy egyik oldalán a középkorú úr, bizonyosan az édesapja, másik oldalán a fiatalember feltehetően a vőlegénye. A vőlegény mellett pedig az ő nagyapja. Ők a kívülállók, ezért ülnek egymás mellett. Remélem jól mondtam mindent.
• Fantasztikus, ezt mind tanítják a pincériskolában?
• Nem tudom, nem jártam oda. Most, ha megbocsátanak, szívesen tölteném az időmet önökkel, de dolgoznom kell. Ha szükségük van valamire, csak intsenek. És az ifjú hölgynek is tartozom egy magyarázattal. Mi szigorú protokoll szerint dolgozunk, a műszakom végéig kénytelen vagyok mindenkit magázni, de köszönöm a bizalmat, hogy letegezett, ez igazán megtisztelő számomra.

Robert tovább végezte a munkáját, és a szeme sarkából figyelte a lányt. Komoly hiányérzete volt, amikor többször is eltűnt percekre, és megkönnyebbülve vette tudomásul, amikor visszatért.

Különös színfoltja volt az éjszakának, amikor kedvenc családjának egyik idős tagja rövid ideig beszélgetett a zenészekkel majd a mikrofon elé lépett.

• Kedves barátaim, bocsássanak meg nekem, de szeretnék egy nótát énekelni az én drága feleségemnek. A mögöttünk álló évben múlt hatvan éve, hogy ismerjük egymást. Akkor mi sok ezer kilométerrel innen Budapesten ismerkedtünk meg. És amikor a magyar forradalom leverése után nekem menekülnöm kellett a saját hazámból, ő követett az egész világon át, vigyázott rám és szeretett ennyi éven át. Ugye megérdemel egy nótát, amit a szülőhazánkból hoztunk magunkkal?

A jelenlévők óriási tapssal fogadták a bejelentést, pedig még nem tudták, hogy milyen nagy élményben lesz részük. És amikor az idős úr elénekelte a dalt, olyan tapsvihar tört ki, hogy a szomszédos termekből többen átjöttek kíváncsiskodni. Mindenki felállt és úgy tapsoltak, alig akarták abbahagyni.

Közben az úr a feleségét is próbálta a színpadra hívni eleinte sikertelenül, de a jelenlévő mintegy százötven vendég protestálására már nem lehetett ellentmondani. Végül ketten énekeltek, fantasztikus sikert aratva. A harmadik daluk után már annyian becsődültek a másik helyiségekből, hogy nem lehetett az asztalok között megmozdulni.

A tömeghisztériának az vetett véget, hogy már csak néhány perc volt éjfélig, és ez mindenkit a helyére terelt. A pincérek hozták a pezsgőt, és a vendégek átléptek a következő naptári évbe.

Robert kedvenc asztalától a nagyszülők és a szülők egy órakor elmentek, és elköszöntek tőle egy kézfogással.

A fiatalok még maradtak, de átjártak a másik termekbe. Időnként visszajöttek ittak valamit, azután újból mentek tovább. Az addig szingli fiú, egy alkalommal nem egyedül jött vissza, valakit nyilván felszedett a vendégek közül. Láthatóan elköszönt a rokonaitól, és partnerével együtt eltűnt. A család maradék három tagja három óra körül távozott. Robert az ajtóig kísérte a fiatalokat, mindenki kezet fogott vele, és boldog újévet kívántak egymásnak. Amikor az ifjú hölgy kezet nyújtott, egy szalvétát is átadott a fiúnak a kézfogással.

Ahogy előre várható volt négy óra elmúlt, amikor az utolsó vendég is elment, öt órakor fejezték be a rendrakást. Robert hazament, és beesett az ágyába. Nagyon álmos volt, és úgy aludt el, hogy a lány kézfogása járt a fejében, meg a szalvéta a telefonszámmal, és a Mary névvel.

Kilenc órakor ébredt, megfürdött, és azon gondolkodott, hogy mikor hívja fel a lányt. Fél tízig bírta cérnával, és már nem tudott tovább várni. Felhívta és megbeszélték, hogy a Cuntry Club parkolójában találkoznak, ahol később rendkívül érdekes beszélgetés zajlott le közöttük.

• Szervusz, Mary, nem is tudom, mit mondjak. Mielőtt a szalvétát a kezembe nyomtad, nem hittem, hogy még találkozunk.
• Örülök, hogy most már tegezel, meg is csókolnál?

Hosszan csókolóztak, és a fiú érezte, hogy Marynek nincs nagy tapasztalata. Amikor abbahagyták egymás kóstolgatását, a lány megkérdezte.

• Nem akarsz meghívni?
• Eljönnél hozzám?
• Szerinted miért kérdeztem, mi van megzavarodtál?
• Igen, megzavarodtam, nagyon tetszel nekem.
• Tudom, és ha ez segít, te is nekem.

Robert hazahajtott a lakására, és a lány nem sok lehetőséget adott neki, azonnal a lényegre tért. Megint érezte, hogy nagyon tapasztalatlan lánnyal akadt össze, de annyira kívánta ezt a kis csitrit, hogy nem gondolkodott, tette azt, amit a teste, és a felforrósodott érzékisége diktált. Mary nem volt már szűz, de nagyon gyakorlatlan. Nem baj, annyira kell neki ez a lány, majd megtanítja, hogyan kell szeretkezni. Most csak az a fontos, hogy legyen lehetőség a további találkozásokra, mert nem csak egy futó numerát akar, meg akarja tartani, nagyon rá van gerjedve. Ennyire még egy nőt sem akart magának. Ahogy ott feküdtek egymás mellett, azon gondolkodott, mikor indítsa a következő menetet, és hogyan, de a lány az akciót megelőzte.

• Van kedved eljönni hozzánk?
• Micsoda?
• Megismételjem, mi van veled?
• Csak nagyon megdöbbentem, persze, hogy van kedvem.
• Akkor gyerünk.

Már meg sem lepte, hogy az egyik legelőkelőbb városrészbe mentek a Belaggio útra, itt majdnem minden házban filmcsillagok laknak, méregdrága ingatlanokban. Egy óriási ház parkolójában álltak meg, szemben a klubbal, Robert elképedve nézte az épületet.

• Hányan laktok ebben a hatalmas házban?
• Most ez nem fontos, majd később megbeszéljük. Gyere, sürgős elintézni valóm van.

A lány bevonszolta egy óriási nappaliba, és bemutatta a jelenlévőknek, akiket pár órája még pincérként szolgált ki. Aztán otthagyta őt, miközben a másik ifjú hölggyel -akit ő menyasszonynak vélt - eltűnt.

Amíg a két lány távol volt Robert jól elbeszélgetett a szülőkkel és nagyszülőkkel.Megismerte a családtagok nevét, pontosították a családi viszonyokat, amit tegnap nagyon jól megbecsült. A hatvan éve együttlévő nagyszülők Susan és Paul. A fiuk Michael az egyik iker Jade férje, és kettejük lánya Esther a menyasszony. Az ő vőlegénye John, akinek a nagyapja egyszerűen csak Papamaci. A másik ikernő Elisa, a férje Steve, és gyermekeik Mary és Berry.

• Azt már tudtam tegnap, hogy a nagyszülők magyar származásúak, most már azt is, hogy a szépséges ikrek franciák.

Még azt is megtudta, hogy Steve plasztikai sebész, és az ingatlan egy kollégájáé, aki jelenleg az ő házukat használja San Franciscoban. Csak most tudta meg, hogy ezt a ma kezdett kapcsolatot nem lesz egyszerű ápolni.

A család érdeklődésére mondott néhány dolgot magáról, hogy egyetemre jár, és a filmes szakmában akar majd dolgozni. Elmondta, hogy az iskola mellett dolgozik, mert kicsi a szülői segítség, és az otthonról kapott pénzt így egészíti ki.

A család tagjaiban kialakult egy elsődleges kép. A fiú udvarias, jól nevelt, komoly jövőképe van, és azt már tegnap is sejtették, hogy tetszik neki Mary. Egyelőre idáig jutottak, mert visszajöttek a lányok és közben előkerült Berry is.

Aztán a család elment egy étterembe, ahová Robertet is meghívták, és ő boldogan fogadta a felkínált lehetőséget. Mintha elfeledte volna, hogy nemrég ezért voltak konfliktusai a barátnőjével. Természetesen nem feledte el, de egyrészt tanult a múlt problémáiról, másrészt és főleg, mert most már elő tudja teremteni a pénzt egy szolidabb költekezéshez, hála a fotózásban bekövetkezett változásnak.

Az étteremben úgy fogadták őket, mint régi kedves vendégeket, ez a kitüntetés nyilvánvalóan a kölcsönház gazdájának szólt, aki az éttermet lefoglalta nekik. A Kraft a város egyik legjobb étterme, erről a család most meggyőződhetett. Az ételek fenségesek voltak, a kiszolgálás pazar, és az egész enteriőr nagyon elegáns, ugyanakkor modern.

Robert egyszer már a külső teraszon volt itt Katevel és az apjával, de most látta belülről is, ésel volt bűvölve. Ezt őszintén meg is mondta John kérdésére.

• Mint pincér, mi a véleményed az étteremről?
• Először is én csak alkalmi felszolgáló vagyok, nincs se gyakorlatom, se tapasztalatom, hogy autentikus véleményt mondjak. Mint magánember le vagyok nyűgözve, de ez sem mérvadó, mert ilyen elegáns, és főleg drága helyekre itthon nem szoktam járni. Az anyagi lehetőségeim eddig ezt nem engedték meg, és bár az előző barátnőm szülei az ilyen életet finanszírozhatták volna, de én azt nem fogadtam el. Ne értsétek félre, talán a jövőben már megtehetem, de eddig nem volt rá lehetőségem.

Steve meglepődött a vallomáson, és megjegyezte.

• Szavamra tetszik a fiú nyers őszintesége. Mondd, Robert, mi változott, hogy most már megteheted?
• Azt hiszem, hogy befutottam, mint fotós, és egészen jól keresek az egyetem mellett, de ez egészen friss fejlemény. Még meg kell szoknom, hogy a csóró életemnek befellegzett.

Mindenki nevetett a megjegyzésen Robert kivételével, neki ez volt a való világ.

Nem tudta, mi lesz a folytatása kis románcuknak. Nagyon tetszik neki a lány, egész éjjel nem tudta levenni róla a szemét, és időnként, ha eltűnt a teremből komoly hiányérzete volt. Azon meglepődött, hogy Mary ma első szóra odaadta neki magát. Pedig az ágyban úgy viselkedett, mint akinek nincs sok tapasztalata. Mindezt csak azzal tudja magyarázni, hogy ő is tetszik a lánynak. Steve szavai zökkentették ki ábrándozásából.

• Mik a terveid a következő két napra Robert?
• Nem terveztem semmit, az egyetemen szünet van, az első vizsgám csak nyolcadikán lesz.
• Mondd, kislányom, nincs kedved új barátodat meghívni hozzánk, mármint a kölcsönházba?
• Jaj, apu, átlátszó lett a fejem? - Pont erre gondoltam.
• Hát akkor fiatalember, ha van kedved, a következő két napot töltsd el ezzel a hóbortos társasággal.
• Nagyon szépen köszönöm Steve, nem is tudom, hogy mit mondjak.
• Csak mondj igent, vagy nemet.
• Hát persze, hogy igen. Annyira jó veletek lenni, és olyan gyönyörű a lányod, hogy én most nehezen találok megfelelő szavakat.

Mindenki mosolygott a fiú esendőségén, a szülők a lányukat ilyen boldognak még nem látták. Tényleg boldog volt, egy igazi férfit talált, aki mindenkinek elmondja, hogy ő gyönyörű. Ráadásul mennyire jó volt vele az ágyban. Most először érezte azt, hogy a szexnek a trófeaszerzésen túl van értelme.

Ahogy korábban a család tagjai mér megbeszélték, sétáltak egyet a Rodeo Driven. Az üzletek zárva voltak, de a nők megnéztek minden kirakatot, és a divatról beszélgettek. A férfiak a gazdaságról, és a politikáról társalogtak, miközben a járdán ácsorogva várták, hogy a hölgyek egy üzlettel odébb menjenek.

Csak a társaság két legfiatalabb tagját nem érdekelte semmi. Ők egymást kézen fogva mentek velük, és amikor mindenki megállt, ők szemérmetlenül csókolóztak. De mert sok kirakat előtt megálltak, a délután folyamán alaposan megízlelgették egymást.

A család az időben hosszúra nyúlt séta után hazament. Mary és Robert a fiú kis chevijén elmentek néhány ruháért, mert a lány úgy határozott, hogy új barátját már aznap estére beköltözteti a szobájába. Hat órakor megérkeztek a fiatalok, és rögtön el is tűntek Mary szobájában, csak vacsorakor kerültek elő.

Miközben a fiú csak álmélkodott a házban tapasztalható nagy gazdagság láttán, Esther unokahúgára nézett, aki a szemeiben kérdést vélt felfedezni. Nem szólt semmit, csak jobb keze mutató és hüvelyk ujjából egy o betűt formázott, kétszer intett vele a levegőben és szájára is kiült egy elismerést jelző ajkbiggyesztés.

Este nyolckor vacsoráztak. Az idősebb korosztály csak cézársalátát evett, és ehhez felhasználták a karácsonyi pulyka utolsó darabját. John vállalta, hogy elkészíti a komolyabb vacsorát. T-bon sztéket sütött, fejenként egy emberes darabot számolt mindenkinek. De mert öten csak salátáztak, azt hitték, hogy nagyon sok megmarad a vacsorából. A szakács tudását dicséri, hogy az összes hús elfogyott.

Tíz órakor a fiatalabb korosztály tagjai a King King éjszakai szórakozóhelyre mentek a Hollywood sugárúton. Élőzene volt, az ötvenes, és hatvanas évek slágereit játszották. Tíz perc után már Berrynek is volt partnere, egy helybéli huszonöt éves hölgy szemelte ki a szórakozóhely legvonzóbb hímnemű példányát. Meg kell hagyni a nő nagyon dekoratív darab volt, és rendkívül szórakoztató. A nevét is megmondta, Zoenak hívják.

Úgy egy óra múlva, amikor arról beszélgettek, hogy a társaság honnan jött, és most kinek a házában lakik, durrant a meglepetésbomba. Zoe elmondta, eddig négy plasztikai műtéten esett át, és valamennyit a házigazdájuk végezte el rajta. De ez a bejelentés semmivel nem befolyásolta szórakozásukat. Végigtáncolták az éjszakát, nagyon sok koktélt elfogyasztottak, és reggel négy órakor, amikor John fizetni akart, a hölgy a pincérnek csak annyit mondott írják a számlájára. Kifelé menet Berry karon fogta vadonatúj barátnőjét, és meghívta a kölcsönházba.

• Szeretném viszonozni a befektetésedet, töltsd velünk a mai napot közös barátunk házában.
• Először hazaviszel a lakásomba, ott kialusszuk az éjszakát, és ha megéri, délután átmegyünk hozzátok.

Berry kishúga ezt az arcátlan megjegyzést az ő istenített bátyjára nem hagyhatta szótlanul. Mint akit vérig sértettek úgy mondta.

• Meg fogsz lepődni, hogy mennyire megéri.

Mindenki a hasát fogta a nevetéstől. Jókedvűen, és fáradtan indultak haza, ki erre, ki arra.Amikor Mary és Robert lefeküdtek, a lány nem hagyta új szerzeményét aludni, az alkohol nagyon megnövelte nemi vágyát. Ugyanakkor a sok koktél jelentősen csökkentette barátja teljesítő képességét. De Mary addig ügyeskedett, míg az alkohol ezt a csatát elvesztette vele szemben.

A három ifjú pár átaludta a délelőttöt, ketten itt a házban, Berryék meg Zoe lakásán.

Amikor Robert új barátnőjével felébredt, és kimentek a nappaliba Mary úgy bujt a fiúhoz, mint egy doromboló kismacska. Kávét főzött neki, reggelit akart készíteni, de ezt a hölgyek nem engedték.

• Menjetek ki a medencéhez, üdvözöljétek a többieket, mindjárt kész az ebéd.

A medence partján kiderült, hogy ők keltek fel utolsóként, már Zoe és Berry is itt voltak. Fél óra múlva a tizenhárom fős társaság megebédelt. A nagymama gulyáslevest főzött, és elővette a tegnapról megmaradt lencsefőzeléket, amihez fokhagymás csirkemellet sütött. Az ikerhölgyek ratatuit készítettek bárányhússal, és borjú bécsit burgonyasalátával.

Mikor már mindenki betegre ette magát, nagymama hozta specialitását, a somlói galuskát. Mindenki imádta, de a két vendég, akik most ettek ilyent először, meg sem tudtak szólalni a gyönyörtől. Végül Zoe törte meg a csendet.

• Nem irigylem a leendő feleségedet Berry, magasra tették a lécet ezek a csodálatos hölgyek.

Mary kapásból válaszolt a megjegyzésre.

• Nézd, hogy púderezik, vigyázz bátyus, ennek a nőnek szándékai vannak.

A jelenlévők jót nevettek, és magukban megjegyezték, nem buta ez a szókimondó kislány.

Ebéd után a fiatalokat és a férfiakat kizavarták a konyhából, ezért ők a medence partján koktéloztak, a bátrabbak úsztak egy keveset.

Három órakor az egész társaság elindult három kocsival várost nézni, Zoe vezetésével. A forgalom gyér volt, az emberek még mindig a szilveszteri éjszakát pihenték ki. Jó nagy kirándulást tettek, bejárták az egész várost. Estére Zoé telefonon foglalt helyet kedvenc Thai éttermében, ahol megint nem fizettek, csak felírták a fogyasztást a lány számlájára. John meg is kérdezte.

• Neked mindenütt van számlád a városban?
• Csak azokon a helyeken, ahol rendszeresen megfordulok.
• Nagyon sokat jársz szórakozni?
• Inkább azt mondom, sokat járok szórakozóhelyekre, de ez a munkám része is. Apám az egyik legtöbbet dolgozó producer a szakmánkban, és mivel együtt dolgozunk, ez hozzátartozik a munkámhoz. Én ráadásul sokat utazom, van úgy, hogy napokat New Yorkban vagy San Franciscoban vagyok. És ott is vannak törzshelyeim. De a nagyobb városokat is gyakran felkeresem. Általában a színészek által kedvelt szórakozóhelyekre járok. Naponta megnézek egy-két színházi előadást, és közben barátkozom azokkal a színészekkel, akikben fantáziát látok. Már tucatnyi ifjú titánt indítottunk el a pályán.
• És gondolom, közben ki is próbálod őket. - Ez már Mary megjegyzése volt.
• Csak nagyon ritkán, szakmabeliekkel csak akkor bocsátkozom rövidebb vagy hosszabb kalandba, ha az illető mentálisan is közel kerül hozzám. És lányokkal soha.

Ez utóbbi megjegyzése mosolyt csalt a társaság arcára. Elisa a lány vallomására meg is jegyezte.

• Nagyon őszintén beszélsz magadról. A lányomra meg ne haragudj, ő már csak ilyen.
• Hogy haragudnék, ő olyan édes teremtés, de még nagyon fiatal. Én is ilyen voltam ennyi idős koromban, csak nem ilyen szép. Amit most láttok, az nem kis mértékben a barátotok érdeme. És ami az őszinteséget illeti, apámtól azt tanultam, hogy az őszinteség az ember alaptermészete. Aki nem őszinte az perverz, vagy politikus.

Elisa most Berryhez fordult.

• Tetszik nekem ez a lány. Kevés eddigi barátnődet ismerhettem meg, többnyire csak véletlenül. És meg kell mondanom, hogy mindegyiket veri.
• Most szépen becsomagolva azt mondtad, érezzem magam megtisztelve. És őszintén mondom, már eddig is így éreztem. Nagyon jó veletek együtt lenni. Ha nem veszitek tolakodásnak, apáméknál van most egy újévi parti, szeretném, ha együtt odamennénk.

A jelenlévők egy része ezt nem tartotta jó ötletnek. Steve meg is fogalmazta véleményét.

• Nem vihetsz csak úgy tizenkét embert apád nyakára.
• Azon a nyakon most több mint száz vendég ül, az is lehet, hogy kétszáz, észre sem veszik, ha egy tucattal többen lesznek.

Marynek egyértelmű véleménye volt a dologról.

• Micsoda kispolgári gondolkodás, meg vagyunk hívva, nem dumálni, menni.

Még vitatkoztak a lehetőségen, de Zoe annyira meggyőző volt, hogy kötélnek álltak. Sue nagyanya azt javasolta, az öregek menjenek haza, a többiek nélkülük menjenek el a partira, de erről Zoe hallani sem akart.

• Én el akarok dicsekedni a szüleimnek, hogy milyen csodálatos családdal ismerkedtem meg. Nem vihetem oda csak a család egyik felét, az már nem lenne az igazi.

Még Paul nagyapának volt egy kérdő megjegyzése.

• Mekkora háza van a szüleidnek, hogy kétszáz vendéget tudnak fogadni?
• Menjünk és nézzétek meg, te és John építészek vagytok, majd megmondjátok mekkora, én nem tudom, csak azt, hogy nagy, és extra.

Közben előkerült Robert, aki a mosdóban volt, és az egész beszélgetésről lemaradt. Mary gyorsan elmondta neki, hogy mennek Santa Monicaba, Zoe szüleinek házába az Ocean útra.

Ami aztán a családot itt fogadta, azt elképzelni nem lehet. Robert megdöbbenten fogalmazta meg.

• Ilyen még a filmekben sincs.

A ház alsó szintjén nyüzsögtek a vendégek, ilyenkor a felette lévő két szintet lezárják. A kis csapatot Zoe felvitte az emeleti könyvtárszobába, és oda hívta a szüleit is. Kiderült, hogy lányuk már regéket mesélt róluk telefonon. Az apa olyan kampós orrú volt, ahogy a lány az örményeket jellemezte, kaukázusi vonásokkal, kissé zömök testalkatú, de sportos, keménykötésű ember. Az asszony csinos, szép arcú nő volt, nagyon dekoratív, egyenes tartású, az a fajta, akivel a gazdag férjek jogosan büszkélkednek az előkelő társaságban. Robert, meg mint egy holdkóros nézte a házigazdát, és alig kapott levegőt. Mary látva a fiú arcát megkérdezte.

• Mi történt, látomásod van?
• Te ezt nem érted, ő a nagy Charly.
• És az olyan rettenetes?
• A tankőr társaim a fél karjukat adnák azért, hogy ide egyszer bejuthassanak.
• Remélem, te nem ajánlottad fel egyik testrészedet sem erre az eseményre?

Mindenki nevetett, Charly meg gurgulázva hahotázott.

Rövid beszélgetés után a házigazda javasolta, hogy körbevezeti vendégeit, és az ikrek kivételével a többiek el is indultak vele a bemutatóra. A három francia nő már addigra egymásra hangolódott, ők külön vonultak, franciául beszélgettek, és felmentek a háziasszony műtermébe.

A többiek a felső szintek megtekintése után visszamentek a földszintre a vendégek közé. Két perc múlva Esthert vagy tíz férfi ostromolta, John ugyanannyi nő társaságában, a ház nappalijában, de egymástól tíz méter távolságban. Egy másik részében a helyiségnek Maryt akarták szétszedni a férfiak, időnként Robert átölelte a lányt és megcsókolta, ki akarta menteni a férfiak társaságából, de láthatóan őket ez nem zavarta. A három kisöreg kint ült az udvaron, beszélgettek, és a körbejáró pincérek tálcáiról egy koktélt, vagy egy gyümölcslevet, néha egy kis falatkát leemeltek, és láthatóan nem zavarta őket a nagy nyüzsgés, jól el voltak hármasban.

Steveről megtudták a vendégek, hogy plasztikai sebész, és tanácsot kértek, hogy a nekik nem tetsző testrészeikkel mit lehet csinálni. Esther apjának, Michaelnek épp egy korabeli ismert színész tartott előadást a jogról, nagyon egyedi felfogásban. Később egy harmincas éveiben járó ismert filmcsillag hevesen elkezdte ostromolni. Felesége mentette ki a helyzetből, a színésznőhöz fordulva.

• Bocsáss meg drágám, de szükségem van a férjemre.
• Most?
• Most is, meg még később is.

A hölgy kiérezte a válasz mögötti élt, és sértődötten odébb vonult. Ha már így megmenekítette férjét a bestia karmaiból, Jade arra a nehéz feladatra vállalkozott, hogy összegyűjti a családot, már több mint három órája voltak itt, ideje hazamenni. Még egy órába telt, míg sikerült útnak indulniuk.

Mary még maradni akart, mert nagyon élvezte, hogy körül zsongják a férfiak, köztük olyan sztárok, akikkel összebújva gyorsan csináltatott egy-egy fotót, mert muszáj otthon a barátnőknek eldicsekedni. Robert is menni akart, mert nem tudta elviselni, hogy barátnőjének tőle több fényévnyi magasságokban lévő férfiak csapják a szelet. Igaz ő is kapott ajánlatokat, de az most nem érdekelte, féltékeny volt a Maryt ostromló férfiakra. Zoe félrehúzta a fiút egy csendes sarokba, és kioktatta.

• Kisfiú, szereted te ezt a lányt?
• Igen és rohadtul féltékeny vagyok.
• Hát ne légy az. Nincs rá semmi okod, úgy beléd van esve, hogy tökéletes védelmet élvez bimbózó kapcsolatotok. De egy nőnek kell, hogy érezze, most az összes férfi őt akarja. Ha most hazarángatod, nem fogja megbocsátani, hogy megfosztottad ettől az élménytől. Időnként öleld át és csókold meg, ahogy az elején mondtam. Ezzel visszarángatod a való világba, a férfiakat meg egy pillanatra megtorpanásra készteted. Ha ezt csinálod, és hagyod, hogy kiélvezze a sikert, meglátod, meghálálja.
• Tudom, hogy igazad van, de olyan lekezelően oktatsz ki, hogy az rosszul esik.
• Menj, nyomd le az aktuális csókot, és ha visszajössz, még folytatom a kioktatást.

Közben megmondta a szülőknek, hogy ők négyen még maradnak, majd haza viszik a fiatalokat. Aztán a fiú visszajött és folytatták a leckét.

• Az a helyzet kisfiú, hogy még sokat kell tanulnod és változnod, ha egy Mary kaliberű nőt meg akarsz tartani akár csak hosszabb távon is. Jobb, ha tőlem tudod meg, hogy nem velem van baj, hanem veled. Mindenről azt feltételezed, hogy ellened irányul, mert alacsonyabb rendűnek érzed magad. Ha elhiszed magadról, hogy semmivel sem vagy alávalóbb, mint itt bárki, akkor nem lesz ilyen érzésed. De ha nem így viselkedsz, el fogod veszíteni a lányt. És ha még egyszer azt feltételezed rólam, hogy lekezellek, úgy seggbe rúglak, hogy végigszánkózol a nappalin.
• Kösz az első leckét. - És arcon csókolta a nőt.

Még két órát maradtak, és együtt hazamentek Zoe kocsijával. Otthon a család már kiértékelte a partit, de ahogy eszükbe jutottegy újabb momentum, visszatértek az elmúlt órák eseményeire.

A frissen érkezettekkel aztán folytatták a kiértékelést, közben elmondták, hogy másnapra meghívták Zoé szüleit ebédre.

Zoé karon fogta Berryt, és el akart köszönni, de rábeszélték őket, hogy maradjanak itt éjszakára. A lány kicsit elbizonytalanodva megjegyezte.

• Nincs nálam még egy pizsama sem.
• Tegnap miben aludtál? - Kérdezte Mary.
• Tegnap éppen semmiben.
• Na, azt ma is felveheted.

Jót kacagtak a megjegyzésen, de Zoe nem hagyta magát.

• Nézd a kis vakarcsot, hogy fejébe szállt a dicsőség, most hogy a legnagyobb filmcsillagok tették neki a szépet.
• Naná, a barátnőimet megüti a guta, ha a fotókat megmutatom nekik.
• Micsoda, még fotókat is csináltattál magadról?
• Persze, ahogy ölelgetem a legnagyobb sztárokat, vagy beülök az ölükbe.
• És ki fotózott?
• Hát, Robert.
• Kisfiú, az első leckéből csillagos ötös.
• Ez meg mit jelent?
• Ez a mi titkunk, erről kívülállóknak nem kell tudni.

De amikor összebújtak a szobájukban, nem bírta ki, kifaggatta a fiút. És egyszerre gondoltak arra magukban, hogy milyen rendes nő Zoe, mint egy igazi testvér.

Másnap délelőtt mindenki ebédre készítette elő a három nő keze alá az alapanyagokat, és kuktáskodtak. Mary, aki legkésőbb kelt fel és mindenkit a konyhában vagy az étkezőben talált munka közben, a tőle megszokott stílusban megjegyezte.

• Mi van, az angol királynőt várjuk ebédre?

De beállt ő is dolgozni, tegnap annyi szép élményt kapott, hogy nem húzhatta ki magát a közös munkából. Közben, akiknek elfogyott a tennivalójuk a medence körül pihentek.

Nagymama, aki megőrizte a magyaros konyha szeretetét, és menye mellett megismerte a francia konyhát is, megnézte még este az alapanyagokat a kamrákban és a hűtőkben, összeállította a napi menüt. Gyümölcslevest, és mandula krémlevest főztek. Főétkezésre brassói aprópecsenyét készítettek filézett csirkecombból, és erdélyi töltött káposztát sertéshúsból. Két desszert készült amarettos créme brulée, és brésiliens.

Az ebéd nagyom finom volt, mindenki dicsérte a szakácsokat. A tizenöt főre bővült társaság tagjai egész délután beszélgettek, különféle csoportosításban. A két művész szinte csak egymással foglalkozott, de egyébként mindenki mindenkivel.

Robertnek a legnagyobb élmény az volt amikor Zoe apja ebéd után egy órán keresztül beszélt vele szakmai kérdésekről, odaadta a névjegyét, és meghívta egy kültéri forgatásra egy hétre, hogy közvetlen mellette nézze meg mi lesz a feladata, ha ezt a foglalkozást akarja gyakorolni. A fiú számára ez az ember volt a nagy példakép az egyetem kezdete óta. Csak azt nem tudta, hogy erre a beszélgetésre Zoe kérte meg apját.

Azután nagyapa nyűgözte le a vendéget.

• Ugye a házadat Paul Laszlo tervezte?
• Ezt te honnan tudod? - Kérdezte Charly őszinte meglepetéssel.
• Megismerem a munkáját. Azt is meg tudom mondani, hogy melyik években épülhetett a ház. A korszakait is ismerem. Nagyon jó barátom volt, és a mentorom.
• Honnan ismerted őt, te New Yorkban éltél ő meg itt.
• Igen, a Rodeo Driven volt az irodája. Sokszor voltam nála, és egy ideig a New Yorki irodáját én vezettem.
• Hogy milyen kicsi a világ. Már a második véletlen. Itt laktok annak az orvosnak a házában, aki istennőt csinált a lányomból, és mellettem ül a házam tervezőjének a barátja. Ha hinnék az égi jelekben, akkor azt gondolhatnám, hogy valami rendkívüli dolog vár rám. És a lányára kacsintott.
• Apa, rajta vagyok a projekten.

Mindenki nevetett az utóbbi megjegyzésen. Aztán megszólalt Mary.

• Bátyus, téged itt csőbe húznak.

Ezt már nem lehetett kibírni hangos röhögés nélkül, a vendégük a térdét csapkodta, és a lánya felé nézett.

• Kislányom imádom ezt a családot, kösd fel a tangádat.

Megint megszólalt Mary.

• Eredményesebb, ha inkább leveszi.

A társaság most már fetrengett a nevetéstől.

Aztán a vendégek elbúcsúztak, megköszönték a mai napot, és azt, hogy előző este jelenlétükkel feldobták a parti hangulatát. A feleség még hozzátette.

• Különösen azt köszöni a férjem, hogy az ő gyönyörű lánya mellett, egy olyan férfit mutathatott be a százötven prominens vendégének, akit az összes jelenlévő hölgy szívesen hazavitt volna magával.
• Az én drága feleségem, a vesémbe is belelát.

Mindenki kuncogott, legjobban az érintettnek tetszett felesége megjegyzése.

A két művész úgy búcsúzott egymástól, mint két gyerekkori barátnő. Megbeszélték, hogy rendszeresen átugranak egymáshoz, legközelebb Friscoban találkoznak, ha lesz néhány új kép Elisa galériája részére.

Zoe még délelőtt hazament a lakására, és áthozott néhány ruhát, minden időt, amit nem az ágyban töltenek, együtt akart lenni a fiú családjával.

Erre az estére már nem szerveztek programot. Sokat beszélgettek, közösen is, de Zoe mindenkivel külön is lelkizett. Maryvel és Roberttel még hármasban is. A fiatal lány, aki nem rejtette a véka alá véleményét, most is kirukkolt a farbával.

• Olyan jó fej vagy, nem bánnám, ha te lennél a sógornőm.
• Én benne vagyok, de erről a bátyád fog dönteni. Neked azért megsúgom, amikor a bárban megláttalak benneteket, arra gondoltam, ez a fiú kell nekem, nos, ez már megvolt. De a megjegyzésed telibe talált, tényleg nagyon megérte, és most már azt akarom, hogy sokáig, akár örökké tartson.
• Én megmondtam, ismerem jól a testvéremet, és imádom.
• Igen, ez látszik rajtatok.

Másnap közös feladatuk a nagy semmittevés volt. Nem kellett főzni, minden napról maradt valami, azt most kitették az asztalra, és végigették az előző napok majd teljes menüjét.

Közben Robert végignézte a házat, melyben három önálló lakás van, és a három nappalit egybe lehet nyitni.

Mary elmondta, hogy Esther Új-Zélandon dolgozik fél éve, most hazajött karácsonyra, és még visszamegy újabb három hónapra. A mostani pihenést a szülei szervezték meg, hogy a két család együtt legyen néhány napot. Erre ez a ház nagyon alkalmas, ezért apja elcserélte a barátjával. A házcserével együtt megszervezték egymás szilveszteri programjait is. Esther ma repül vissza, ők meg holnapután mennek haza.

Este Esther azt akarta, hogy otthon búcsúzzon el a családtól, és John vigye ki a repülőtérre, de ezt a lehetőséget egyhangúan leszavazták, végül tizenhárman három kocsival mentek, együtt az egész társaság.

Amikor este lefeküdtek, Mary mohón rávetette magát Robertre.

• Ne kapkodj, most úgy fogunk szeretkezni, hogy ha elutazol, csak arra vágyj, hogy újból együtt legyünk.
• Már most stresszben vagyok, hogy holnap itt kell, hogy hagyjalak.
• Akkor bízd magadat rám, ne csinálj semmit, csak élvezd, amit kapsz tőlem.

Lassan végigsimogatta és csókolgatta a lány egész testét, hosszabb ideig elidőzve az erogén zónáknál. Amikor már minden porcikáját végigbecézgette ujjaival, és nyelvével, kezdte elölről. Érezte, hogy Mary teste kéjesen megremeg, és akkor a legérzékenyebb ponton elidőzve eljuttatta a lányt az orgazmusig. Mary sem megmozdulni, sem megszólalni nem tudott. Olyan katarzison esett át, ami letaglózta. Robert látta, hogy azt a hatást váltotta ki, amire számított, még vár pár percig, és folytatja, hogy beleégesse magát a lány zsigereibe. Azt akarta, hogy ne tudjon szabadulni az emlékétől, hogy minden pillanatban csak őt akarja. Elérkezettnek látta az időt, hogy elölről kezdje az előtte lévő testen szerelmes játékát, de amikor Mary remegni kezdett, beléhatolt, és lassan finoman tette magáévá a lányt. Mary sikongott, teste kéjesen remegett, majd egy őrült rángatózás végén hörögve semmisült meg. Nem érzett mást, csak végtelen boldogságot. A létező világ most nagyon messze volt tőle, és arra vágyott, hogy ez az állapot örökre így maradjon. Robert lefeküdt mellé, átkarolta gyengéden a kiterült testet, és betakarta, hagyta, hogy a mámorító éjszakát kialudja. Reggel a lány még mindig aludt, amikor Robert kiment kávézni.

Következő nap elutazik a család, nehezen engedi el a kis csitrit. Minden nap hívják majd egymást telefonon, vagy skypen, és a vizsgaidőszak után, ahogy tudnak, utaznak.