
11. Az örök körforgás

Robert gépe délután egy órakor szállt fel, Reykjavikban volt másfél óra a csatlakozásra, és Denverben néhány perccel este hét előtt landoltak.
Legnagyobb meglepetésére a szüleivel együtt a repülőtéren várta Lisa is. Amikor anyját és apját üdvözölte, magára hagyták őt a lánnyal, hogy a csomagokat intézzék. Robert nem tudta, hogyan köszöntse barátját, de nem volt ideje ezen gondolkodni. A lány a nyakába kapaszkodott, mellét a fiú mellkasának szorította, jobb lábát térdben behajtva kissé előbbre téve belépett barátja két lába közé. Ugyanúgy csókolóztak, mint korábban, és a lány érezte, hogy még mindig olyan hatással vannak egymásra, mint azelőtt.
- Mi történt, hogy te is itt vagy? Hol van a vőlegényed?
- Nincs vőlegényem. Majd az ágyban elmesélem.
- Gondolod, ez jó ötlet?
- Nekem tetszik, és úgy éreztem, hogy neked sincs ellene kifogásod. Vagy ha mégis, azt nagyon ügyesen titkoltad az előbb.
Vacsorára átjöttek a szomszédok, és egész étkezés alatt egyfolytában beszélgettek. Millió kérdés záporozott felé, és ő lelkesen számolt be az utazása során szerzett benyomásokról. Később a televízióra csatlakoztatta számítógépét, és lepörgette azt az összeállítását, amelyiken a városokról készült felvételeit rendezte egybe. Sok képen Kate is szerepelt, ahogy a műemlékek előterében pózol a saját ruhájában. Az előadás végén szomszédasszonyuk rezignáltan megjegyezte.
- Nagyon szép a lány.
- Igen, valóban az, ezért lett jó topmodell.
Aztán a szomszédok hazamentek, de Lisa ott maradt, és az éjszakát a fiúval töltötte. Az első szenvedélyes szeretkezésük után Robert hangosan kimondta gondolatait.
- Miért nem lepődtek meg a szüleink azon, hogy itt maradtál nálam?
- Elmondtam, hogy veled akarom tölteni ezt az éjszakát, meg az összes többit, amíg itthon leszünk.
- És ezt ők természetesnek vették?
- Dehogy, nagyon megdöbbentek. De elmeséltem, hogy miben állapodtunk meg két éve, amin először megbotránkoztak. De ennek már két hete, azóta beletörődtek, persze ez sok munkámba került.
- Te egy igazi boszorka vagy. Nem zavar, hogy közben Katevel élek?
- De nagyon is. Sokszor van olyan, hogy miközben mással szeretkezem, arra gondolok, hogy te közben Katet dugod. És olyankor mindig megkérdezem magamtól, mit keres ez az idegen pasas az ágyamban?
- Na és mi van a volt vőlegényeddel?
- Azért szakítottunk, mert az ágyban mindig a te arcodat láttam, ha ránéztem. Ez nekem sem volt jó, és ő is észrevette.
- Ne búsulj, ezek szerint nem volt elég jó szerető.
- De az volt, csakhogy a lelkemet nem tudta kielégíteni.
- Ezt nagyon sajnálom.
- Én nem, most, hogy itt vagy mellettem, nem érdekel, hogy mi lesz azután.
- Pedig felelősséggel tartozunk a saját jövőnkért.
- Azért vagyunk külön, mert mind a ketten azt építjük. Megegyeztünk, az egyetem után összeházasodunk, ha nem jön közbe senki. És akkor Los Angelesben élünk boldogan, míg meg nem halunk.
- Nem gondolsz arra, hogy Katenek handicapje van.
- Tartottam tőle, de a repülőtéren éreztem, hogy vele nem fogsz összeházasodni.
- Pedig gondoltam rá.
- Akkor még azt hitted, hogy nem várok rád.
- És most mit kell hinnem?
- Hogy jól érezzük magunkat, és ez egyelőre elég.
- Szerinted azért vártál rám, hogy reggelig beszélgessünk?
- Igen, de közben tartsunk szüneteket.
A lány egy hirtelen mozdulattal a fiú fölé került, ráült az ágyékára, és igen mozgalmas szünetet tartottak. Már hajnalodott, amikor kifogytak a szavakból és az erőből is, végre elaludtak.
Dél volt mire felébredtek, és egymást szappanozva lefürödtek, kicsit hosszabbra nyúlt az idő, mintha külön zuhanyoztak volna.
A szomszédban ebédeltek, utána Robert visszavonult, hogy a körút utolsó napjainak felvételeit rendezze. Két óra múlva visszament a számítógépével, a két család kedélyesen beszélgetett, és nevetgéltek.
- Milyen jól összebarátkoztatok, már ki sem bírjátok egymás nélkül.
- Iskolaidőben, ha nem vagytok itthon, mi majdnem minden nap találkozunk, és hét végén egyik nap itt ebédelünk, a másik nap meg nálunk. Épp most beszéltük meg, hogy szombaton csinálunk egy kerti partit.
- Láttam, hogy a sövényt is kivágtátok egy szakaszon a két telek között.
- Igen, így könnyebb átjárni egymáshoz.
Együtt megnézték a lányokról, és a ruhákról készült felvételeket, és mindenki el volt ájulva, hogy Robert milyen jó fotós. A bemutató végén szomszédasszonyuk megjegyezte:
- Gyönyörű ez a lány, szerelmes vagy belé?
- Ugye ez a kérdés csak egy vicc? Ha szerelmes lennék, az éjszakát nem a lányoddal töltöttem volna.
- Jól van, nem akarok beleszólni abba, hogy éljél, de nekem ez a nagy szabadosság olyan idegen.
- Nem hiszem, hogy megnyugtat, de azért elmondom. Katevel együtt élek, és nincsenek alkalmi kapcsolataim. Ha úgy tetszik, csak Lisaval csalom meg. De ha a lányoddal egy városban tanulnánk, ő lenne az egyetlen nő az életemben.
- Rendben, nem nyugtattál meg, de remélem, tudjátok, hogy mit csináltok.
Másnaptól a szülők dolgoztak, a fiatalok meg minden pillanatot kihasználtak, hogy együtt lehessenek. Esténként elmentek szórakozni, de alig várták, hogy késő éjjel hazaérjenek, és összebújjanak. Mindennap későn keltek, és szexszel kezdték a napot. Utána elmentek ebédelni, és kirándulni, Robert mindenütt sokat fotózott. Esténként azokat a képeket, amelyeken Lisa szerepelt, kimásolta egy pendrivera, és a gépről törölte. Az adathordozót búcsúzáskor a lánynak adta. Lisaról életében nem készült ennyi felvétel, egyik jobb volt, mint a másik. Három különösen jól sikerült képet kinagyíttattak, vettek hozzá keretet, és egyiket feltették a nappaliban a falra. Amikor a szülők meglátták, teljesen oda voltak, olyan gyönyörű volt a felvétel.
Robert egyik nap felhívta telefonon az éttermi főnökét, hogy a jövőben nem vállal munkát, mert más jobban tetsző feladatot kapott. Az étteremvezető megértő volt, de volt egy utolsó kérése.
- Azon gondolkodj, hogy alkalmilag vállalsz e kisegítést, ha nagy rendezvényünk van, amikor minden kézre szükség van.
- Alkalmilag lehet, ha nem csináltok belőle rendszert, de jó előre egyeztessünk, mert az új munkámban szigorú menetrendet kell tartanom.
- Rendben, átgondolom, ha hazajössz, majd beszélünk, de már most mondom, szilveszterkor biztosan szükség lenne rád.
Eltelt két hét, jól kiélvezték egymást, és együtt utaztak New Yorkba. A repülőgép mosdójában még egy utolsó együttlétet kiharcoltak maguknak, és landolás után elbúcsúztak.
Robert részére szobát foglaltak az 5. sugárúton a Peninsula szállodában. Ő és Kate két napig a városban maradtak, és külső felvételeket készítettek tizennégy kiválasztott ruhakölteménnyel. Olívia a fejébe vette, hogy a felvételeket elküldi a nagy magazinoknak, azt akarja, hogy Kate legyen az év modellje.
A lány késő este érkezett meg, Robert a repülőtéren várta a rendelkezésükre bocsátott kisbusszal. Még meg kellett várni a csomagokat, a bemutató ruhák és kiegészítő kellékek három nagy ládába fértek el. Útközben a ruhákat elvitték egy szalonba, ahol reggelre elvégzik a szükséges javításokat.
A következő két napban reggeltől estig járták New Yorkot, és számtalan felvételt készítettek. Közben élvezték a szállodai luxust, és két éjszaka Manhattanben sétáltak, még egy színházba is elmentek a Brodwayn.
Szeptember elsején hazautaztak Los Angelesbe, és másnap megkezdték kissé átalakult munkás napjaikat.
Miután Robert letudta első napját az egyetem, felkereste Oliviát, új főnökét az irodájában, és a cég jogi képviselőjének jelenlétében aláírta a munkaszerződését.
Hétfőn, szerdán, pénteken három órától este nyolcig dolgozik egy Olivia tulajdonában lévő új műteremben, szombaton szükség szerint, az órabére nettó 25 dollár. A külső helyszíneken dupla órabért kap. A képekkel szükséges utómunkák a fenti időn túl értendő, és ezekért külön bérezés nem jár. Ezen kívül, ha valamelyik képe megjelenik helyi sajtóban, 300 dollár többlet képenként, ha országos sajtóban, akkor 500.
Ez azt jelenti, hogy heti átlagban 800 dollárt fog keresni csak a munkájáért, ezen felül a megjelent képek díja. Olivia becslése szerint kalkulálhat havonta egy-két megjelenéssel és alkalmanként egy-öt képpel. Szerényen számolva is többszöröse lesz a jövedelme ezután, kevesebb és kellemesebb munkáért. Ami még kedvező, hogy Katevel együtt dolgoznak, a munkájuk ideje alatt is együtt lesznek, és a stúdióból együtt mennek haza.
A lány továbbra is a régi ügynökével dolgozik, de csak Robert fogja fotózni. Kedden és csütörtökön teniszezés után, és egész vasárnap szabadok lesznek, mindketten. Az utazáson végzett munkájáért pedig 2000 dollárt kap.
Nem lesz még ettől milliomos, de sok mindent megengedhet magának, ez a korábbi gyakori balhéknak elejét veheti.
Megbeszélte barátnőjével, hogy együtt ezután sem járnak drága éttermekbe. Kate délelőttönként ráér, ilyenkor járhatja a Rodeo Drive üzleteit, és ebédelhet olyan éttermekben, ahová Robert nem szívesen megy el. Szombaton délelőtt Robert még dolgozik, de utána mindig elmennek egy másfél napos kirándulásra. Ezeket az utakat Kate szervezi, de kerüli a luxusszállodákat.
Péntek esténként Kate kimenőt kap, hogy a barátaival elmenjen szórakozni, ekkor hamarább abbahagyják a fotózást.
Robertnek nem alakult ki saját baráti köre, vagy az egyetemen volt, vagy dolgozott, nem volt ideje barátkozni. Korábban voltak szombat esténként az egyetemi klubokban, de Kate ezeket nem szerette egyszerűségük miatt.
Az egyetemen most szakosodnak, és Robert úgy döntött, hogy a gyártás területén képezteti magát. A nyári fotózás majdnem megingatta az operatőri munka irányába, de végül úgy gondolta, nem akar egész életében a kamera mögött állni. Változatosabb és izgalmasabb munkát akar, a kamera maradjon meg egy szép hobbinak. Ezt Katevel is meg kell beszélni, a lány azt hiszi, felad mindent azért, hogy egész életükben őt fotózza.
A tanulás jól ment, és most kezdett érdekes lenni az iskola. Magában eldöntötte, hogy ha végez a tanulmányaival valamelyik nagymenő producer mellett szeretne dolgozni. Bármilyen feladatot elvállal, csak ott lehessen a közelükben. Kate apja ebben segíthetne neki, ő régi motoros a filmgyárban, mindenkit ismer.
Közben Olivia olyan jól menedzselte Robert munkáját, hogy szeptemberben öt országos divatlapban jelentek meg az európai körútjuk során készített fotói. Először arra gondolt, hogy lecseréli az autóját, de meggondolta magát. Az egyetemre járni jó az öreg roncs, máshová meg úgyis együtt mennek a porscheval.
Kialakult az új menetrendjük, és az életük egész jól működött. Voltak apróbb összezördülések, de a korábbi nagy balhék egyelőre elmaradtak.
Kedden és csütörtökön a tenisz után hazafelé menet bevásároltak, és közösen vacsorát főztek. Mindig néztek valami új receptet az interneten, és kipróbálták. Ha jól sikerült, akkor felvették a repertoárba, és egyik nap főztek a bevált receptekből, a másik nap kísérleteztek valami újdonsággal. A dolgozós három napon Kate a szokásos városnézése során betért valamelyik kedvenc éttermébe, és Robert az egyetemi menzán ebédelt. Ilyenkor a lakásuktól gyalog két percre lévő parkolóban találkoztak, a fiú otthagyta az öreg roncsot, és a Porscheval mentek dolgozni. Este a stúdió melletti szendvicsbárból vittek vacsorát maguknak. Szombaton a kirándulás előtt még otthon bekaptak valami hideg ételt, és este vagy a szállodában, vagy egy hangulatos kis kocsmában vacsoráztak. Vasárnap a szállodában reggeliztek, ebédet ettek hazafelé menet útközben, este otthon készített Robert meleg szendvicset. És ő készítette minden nap a reggelit, Kate a kávé illatára kelt fel, aztán amikor a fiú elment az egyetemre, még visszafeküdt, hogy lustálkodjon egy kicsit.
Robert kedden, csütörtökön és pénteken tudott tanulni. Nem volt sok ideje rá, de szerencsére jó feje volt, az egész egyetemet jeles és jó szinten teljesítette.
Ebben az évben a legnagyobb balhé akkor tört ki, amikor Kate készült a decemberi Párisi és Londoni bemutatóra. A program szerint harmadikán San Franciscoban, ötödikén és hetedikén New Yorkban lesz fellépésük. Azután átrepülnek Londonba, ott tizedikén, tizenkettedikén és tizennegyedikén lesz a bemutató. Párizsban is három nap mennek a kifutóra, ezek időpontja tizenhét, tizenkilenc, és huszonegy.
Huszonkettedikén már jönnek haza.
Az egyetemen a tanulmányi időszak december huszadikán fejeződik be, ezért Robert nem tudott velük menni. Olivia ezt megértette, de Kate tajtékzott, és életük legnagyobb dühkitörése következett.
- Az a kurva egyetem fontosabb neked, mint a kettőnk karrierje?
- Az én karrieremhez hozzátartozik az egyetem, sőt, nélküle nincs is.
- De te fotós vagy, méghozzá nem is akármilyen.
- Egyelőre, de ha végzek, filmeket fogok csinálni.
- Ez nem igaz, megegyeztünk, hogy együtt csinálunk karriert!
- Csak te egyeztél meg magaddal. Megint önző vagy, csak az számít, hogy te mit akarsz.
- Miért nem jó neked, ha velem vagy?
- Nekem az nagyon is jó, de a karrieremet, és a vágyaimat nem dobom ki az ablakon miattad.
- És még azt mondod, hogy én vagyok önző, ez aztán a tömény pofátlanság!
- Nézd, ne vitatkozzunk. Örülök a karrierednek, és támogatlak, ezt várom tőled is.
- Nem érdekel, hogy mit vársz el, azt akarom, hogy gyere velünk!
- Te beteg vagy, nem érted meg, hogy nekem be kell járnom az egyetemre?
- Hát épp erről ugatok. Hagyd ott azt a rohadt egyetemet. Még tíz évig fotózhatsz engem. Addigra olyan híres leszel, hogy mindenki utánad fog kapkodni, én meg szülök neked öt gyereket.
- Meg sem hallottad, amit mondtam.
- Mert nem érdekel, szar alak vagy!
- Rendben, maradjuk ebben. Majd ha lecsillapodsz, megbeszéljük, hogy karácsonykor mikor utazunk a szüleimhez.
- Én nem utazom veled sehová, menj a francba.
Kate elrohant a saját lakásából és éjszaka sem jött haza. Robert később felhívta a lány apját, és megtudta, hogy náluk van. Két napig a műterembe sem ment be. Csak azután jelentkezett, amikor Olivia közölte vele, ha tovább szabotálja a munkát, nem viszi Európába.
A lány hazajött, és fegyverszünetet kötöttek, de már semmi nem volt olyan, mint régen. Kate bocsánatot kért, de nagyon mély sebeket ejtett a fiú lelkén. Igyekeztek magukat túltenni a történteken, csakhogy ez nem volt olyan egyszerű.
Amikor Kate elutazott mindketten hurcolták magukban a veszekedés keserűségét, a búcsúzás nagyon langyosra sikerült.
Minden nap beszéltek telefonon, de a beszélgetésekbe túl sok tőmondat került. Érezték, sok munkájukba kerül majd, hogy elsimítsák a hullámokat. A hónap közepén egyik telefonbeszélgetésük alkalmával Robert szóbahozta a denveri utazást.
- Igaz, eléggé kategorikusan közölted velem, hogy nem utazol velem sehová, de kötelességszerűen kérdezlek, mi most a véleményed?
- Töltsük mindketten a karácsonyt a saját szüleinkkel, talán jót tesz most nekünk egy kis távolság.
- Rendben, akkor intézem a repülőjegyemet.
Robert huszonegyedikén elrepült, és Kate másnap érkezett haza. Dühöngött, hogy barátja nem várta meg, legalább egy napot együtt tölthettek volna. Nem tudta, hogy a fiú lelkén ejtett mély seb miatt ő most inkább egy másik nővel akar vigasztalódni. És ahogy ez ilyenkor lenni szokott, most a lány kapott sebet, pedig azt nem tudhatta, hogy barátja épp arra készül, hogy megcsalja. Ő még mindig úgy tudta, hogy Lisa az esküvőjére készül.
A karácsonyi szünetet Robert nagyon kellemesen töltötte. Most, hogy tele volt a lelke a Kate által belényomott méreggel, úgy érezte, hogy Lisa mennyivel jobban illik hozzá. Nem tudta, mi lesz, ha visszamegy, meddig maradnak együtt, Katevel, ha egyáltalán együtt maradnak. Nem tudott választani a két lány között. Mindkettőhöz nagyon vonzódik, de a balhékból már elege van. Mindegy, most élvezni kell a jelent, a jövő majd kialakul. Robertnek nagyon jó természete volt, mindenhez gyorsan és jól tudott alkalmazkodni. Az apja mondta egyszer róla még tinédzser korában, hogy neki mindegy merről kel fel a nap.
A menetrend most is a szokásos volt, későn keltek, valamivel eltöltötték a napot, többnyire az ágyban, este mentek szórakozni. Közben a két család együtt töltötte a karácsonyi ünnepeket. Egyikük nagyszülei sem éltek már, így hatan voltak együtt reggeltől estig, hol az egyik lakásban, hol a másikban. Otthonléte alatt csak kétszer beszélt telefonon Katevel, csupa közömbös dologról, és a lány végigduzzogta a beszélgetéseket. Robert szándékosan nem kérdezte meg, hogy mi a baja, itt most ő van megsértődve, nehogy már a fagyi visszanyaljon.
Harmincadikán ment vissza, mert másnapra bevállalta a szilveszteri felszolgálást. Mivel telefonon nem beszélték meg, váratlanul érkezett, és in flagranti találta barátnőjét egy idegen férfivel. Szó nélkül megfordult, és elment egy motelbe éjszakára. Másnap muszáj volt a lakásra menni, hogy átöltözzön, és ott találta a lányt kisírt szemekkel, idegileg teljesen kikészülve. Még szerencse, hogy csak dél volt, még van ideje bőven a munkakezdésig. Hívta a lány apját telefonon, röviden elmondta, hogy találta itt a barátnőjét, és a segítségét kérte. Az apa szinte egy időben érkezett meg az orvossal, aki megállapította, hogy a lány idegösszeroppanást kapott. Aztán az orvos elment, miután Katet beinjekciózta, és Robert a lány apjának részletesen elmesélte a történteket az európai turné előzményeitől máig.
- Mit akarsz most csinálni Robert? Megértem, ha a történtek után nem érdekel, hogy mi lesz a lányommal.
- De érdekel, most az a legfontosabb, hogy ő rendbe jöjjön. Hogy a mi kapcsolatunk rendbe hozható e, az egyelőre huszadrangú kérdés. De nekem mennem kell dolgozni. Azt szeretném, ha hazavinnéd. Holnap munka után alszom néhány órát, és átmegyek hozzátok, ha a feleséged beenged.
- Micsoda szamárság, az ő rigolyái ebben a helyzetben mit sem számítanak. Akkor egyelőre itt maradunk, és ha Kate észhez tér, hazaviszem.
Egy óra volt, Robertnek hétre kell munkába állni, mindketten ott maradtak az alvó Kate mellett és beszélgettek. Közben csinált egy kis harapnivalót, mert egyikük sem ebédelt még. Négy óra körül a lány félig éberen suttogta a levegőbe.
- Robert, hol van Robert?
- Itt vagyok kicsim, aludj még, pihend ki magad.
- Nagy hibát követtem el, mi lesz most velünk?
- Ne foglalkozz ezzel, pihenj, itt van édesapád is.
- Mi lesz most velünk? Istenem milyen barom vagyok, mindent tönkre tettem.
- Várjál, ide fekszem melléd, próbálj még aludni egy keveset.
A fiú átkarolta barátnőjét, és megvárta, míg elalszik. Közben a lány apja nézte a fiút és arra gondolt, hogy a felesége egy ilyen rendes férfit elüldözött a lánya mellől. Mert nem volt számára kérdés, hogy lánya lelki problémái, és magatartása az anyja viselkedésével függ össze. Később Kate felébredt, amikor Robert épp indulni készült.
- Nem hagyhatsz itt, meg kell magyaráznom a történteket, bocsáss meg! - és kitört belőle a zokogás.
- Most édesapád hazavisz, mert nekem dolgoznom kell. Holnap én is átmegyek, és beszélgetünk.
- Nem hagyhatsz el, had magyarázzam meg, miért voltam ilyen szemét. Most nem hagyhatsz magamra, ugye megbocsátasz?
- Igen megbocsátok, és holnap mindent rendbe teszünk. Gyere, édesapáddal segítünk lemenni a kocsijához. Fogadj szót, mi jót akarunk neked.
Lekísérték a lányt, Robert beült mellé, átkarolta, és nyugtatgatta. Először a country clubba mentek, ott Robert kiszállt, de még megcsókolta barátnőjét búcsúzóul. Egész éjjel munka közben azon gondolkodott, hogy az ő viselkedése mennyire járult hozzá a lány jelenlegi lelki állapotához. Kénytelen volt magát felmenteni. Szemét dolog, hogy Lisaval is jóban van, de erről Kate most nem tud. Mást meg nem követett el ellene, sőt mindent megtett, hogy a lány boldog legyen. Aztán arra gondolt, hogyan tovább? De ez most nem fontos, először gyógyuljon meg a barátnője, a többit ráérnek utána is rendezni.